Erdélyi Fejedelemség-Bethlen Gábor

Erdélyi Fejedelemség-Bethlen Gábor Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629).Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Nevéhez 12 iskola alapítása fűződik. 1622-ben az országgyűlés kimondta az akadémia felállítását: előbb Kolozsvárra, a Báthory akadémia helyére, végül Gyulafehérvárra került. Fejedelemsége alatt nem a rendekre támaszkodott, bár konfliktusba sem keveredett velük. Az adók emelése helyett (amelyet a Diétának kellett volna megszavaznia) ún. merkantilista politikát folytatott, a kereskedelmi forgalom vámjából gyarapította az államkincstárt. A katonai szolgálat alól kibújni próbáló székelyek ellen több intézkedést hozott. Pártfogásába vette a nem magyar elemeket, és ez a politika hozzájárult az erdélyi etnikai arányok magyarok számára kedvezőtlen fokozatos megváltozásához. Kedvezett a szászoknak, az erdélyi románoknak püspökséget állított, megtiltotta a zsidók megkülönböztetését. Teljes lelkiismereti szabadságot hirdetett. 1621 után anabaptistákat telepített Erdélybe, akik cserép-, vas-, fa-, üvegedényekkel látták el Erdélyt. Néhány görög és több örmény kereskedőnek tette lehetővé a letelepedést Erdélyben. Fejedelemsége alatt fellendült a bányászat, megindult az iparosítás.