(13.fejezet) Galaktikus Birodalom Bárány Tünde Nikoletta(ÉjszakaiAngyal): Galaktikus Birodalom
13.fejezet
A bázis közepén egy fémből készült fa állt. Szépen fel volt díszítve mindennel, amit csak dísznek rá lehetett tenni. A karácsonyban az a legszebb, hogy nem kell igazi fenyőt vásárolni, vagy kivágni, hogy fel lehessen díszíteni. Egy fémdarab is megteszi. A karácsony nem a fenyőről szól, hanem a szeretetről. Ebben az esetben pedig a túlélésről. Nira a lépcsőről közeledett lefelé a barátaihoz. Megmosolyogta az ujjongó tömeget.
- Itt van a mi kis "Hercegnőnk"! Azt hittük már le sem jössz. - mondta Enry. Megfogta a kezét és lesegítette a lépcsőn a kimerült lányt.
- Csak téged vártunk. - szólalt meg Resty.
Odalépett a fához. Fémből lett elkészítve, de azért kivehető volt a fának a jellegzetes alakja.
- Ez egy...
- Karácsonyfa. - vágta rá Senik. - December huszonnegyedike van. Elfelejtetted Nira?
- Ezt egy fémlény belsejéből eszkábáltátok össze? - nevetett fel Tae.
- Megfogadtam, hogy lesz idén karácsonyfánk. Nem az igazi, de helyettesítésképpen nem rossz.
- Egyetértek. - emelte meg a pezsgős poharát Redich, és leöblítette vele torkát.
- Itt az ideje az ünneplésre. - tárta szét vidáman Senik a karját, majd betett a magnóba egy kazettát, ami egy közepes ütemű számot kezdett játszani. Az előadót senki sem ismerte. De mindenkinek tetszett a dallam. Mivel csak Nira volt az egyetlen lány, akit fel tudtak kérni, mindegyiküknek ki kellett várnia a sorát. Enryt Resty követte, aztán mikor egy lassabb szám vette kezdetét, Tae odament a vezérlőpultnak támaszkodó Raneolhoz.
- Elfogytak a táncosaim. - állt elé ártatlan szemekkel.
Raneol megfogta a lány kezét, és magával vitte. A lány egyik kezét a nyakába rakta, a másikkal megfogta partnere kezét. Raneol átölelte a nőt, és magához húzta. Testük szinte egybeforrt. Nira érezte tánc közben, hogy a Laus cirógatja a hátát, és gyengéden simogatja hüvelykujjával a kézfejét. Egy férfi sem volt vele olyan gyengéd, mint Laus. Már amikor megismerte, különös érzése támadt. Amikor a szemébe tekint a férfinak, elgyengül, erős egyénisége a semmibe vész. Mint egy gyönyörű szép álom, amely nem hagyja az embert aludni, csak órákig ábrándozni róla. Sosem hitt az ilyesmikben, de most saját magán tapasztalhatta a „tüneteket”. Hálát adott az Istennek, hogy összehozta vele a sors. A sors, amely oly kegyetlen volt vele az évek során. Elvette szeretteit, barátait és mindenkit, aki csak fontos volt az életében. A hegyekben élő Bölcsek nevelték fel őt. Aztán egy nap nevelőszülőkhöz került. Senki sem tudta a származásának a helyét és azt, hogy valójában ki is az anyja. Magára hagyta a nagyvilágban. Nem törődött vele. Sőt, még meg sem kereste soha, hogy él - e még. Egyedül ők tudják, hogy ki is valójában Nira Tae. A Bölcsek, mikor a nevelőszülők elmentek érte, megjósolták neki, hogy ha eljön az ideje meg fogja tudni a titkot, amely az egész életét esetleg mindenkorra megváltoztatná. Talán nem is hinne nekik...
|
