Török Ferenc


Török Ferenc olimpiai bajnok öttuásázó 75 éves


Kedden ünnepli 75. születésnapját az olimpiai bajnok Török Ferenc, a '60-as évek öttusa aranycsapatának tagja. Előbb atletizált, majd háromtusázott, és csak később váltott öttusára. 1961-ben, Moszkvában mutatkozott be világbajnokságon, a kétszeres olimpiai bajnok Németh Ferenc sérülése után került a csapatba. Vb-ken tíz érmet - közte négy aranyat - szerzett. Tokióban (1964) egyéni olimpiai bajnok lett, a csapattal pedig harmadikként zárt, majd Mexikóvárosban (1968) Balczó Andrással és Móna Istvánnal győzött. "Természetesen a tokiói egyéni aranyérem és a csapat hatéves veretlensége a legszebb emlékem a sportpályafutásomból. Nem igazán bánt, hogy egyéniben nem sikerült világbajnoki aranyérmet szereznem, mert a '64-es olimpiai győzelmem mindent helyettesít. Inkább a '60-as római olimpia hiányzik, akkor már csúcsformában voltam, de eltiltás miatt nem vehettem részt a játékokon. Előző évben a csapat fegyelmezetlen volt az amerikai túrán, és Ferdinandy Gézával együtt én vittem el a balhét" - mondta. A montreali játékok után, 1976-ban lett szövetségi kapitány, és szakvezetőként 1988-ban ért fel a csúcsra, amikor a szöuli olimpián győzött egyéniben Martinek János, illetve a Martinek, Mizsér Attila, Fábián László összeállítású csapat. "Erre az időszakra is nagyon szívesen emlékszem vissza, de persze teljesen más élmény volt, amikor az ember "gyerekei" nyertek, mint amikor saját maga versenyzett" - tette hozzá, megemlítve még, hogy szakmai pályafutását is sikeresnek értékeli, és a magánélete is jól alakult. "Sikeres ügyvédi pálya áll mögöttem. Van három nagy gyerekem, kilenc unokám, meg egy nyolcéves kislányom." Kapitánykodása után az öttusa-szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség alelnöke, a MOB elnökségének tagja volt, pályafutásáért Juan Antonio Samaranch volt NOB-elnöktől Olimpiai Érdemrendet vehetett át. "Jelenleg vendég vagyok a sportágban. Alapvetően nem értek egyet a felkészülési rendszerrel, én a központi felkészítésben hiszek, de nem akarok vitatkozni a klubokkal. Így a középtávú tervem az, hogy a kislányomat legalább érettségiig fel tudjam nevelni. Természetesen fontos az egészség: reggelente elolvasom az újságban a halálozási rovatot, és ha nem vagyok benne, elmegyek dolgozni." http://www.sportgeza.hu
Török Ferenc olimpiai bajnok öttuásázó 75 éves

Elhunyt Móna István


Hosszú, súlyos betegség után hatvankilenc éves korában elhunyt Móna István olimpiai bajnok. Móna István az 1968-as olimpiai játékokon az öttusázók csapatversenyében szerzett aranyérmet Balczó Andrással és Török Ferenccel. Négyszeres világbajnok, az Olimpiai Bajnokok Klubjának alapító alelnöke. Aktív pályafutása után jogi diplomát szerzett, majd edzőként és sportvezetőként is dolgozott. http://www.sportforum.hu
Elhunyt Móna István

Már a mozikban - Koccanás (2009)


Crash (2009) Hazai bemutató: 2009. október 1. Rendező: Török Ferenc Szereplő(k): Ónodi Eszter Anger Zsolt Thúróczy Szabolcs Derzsi János Vajdai Vilmos Keresztes Tamás Gáspár Sándor Elek Ferenc Takátsy Péter Tóth Anita Bánsági Ildikó Máthé Erzsi Kun Vilmos Pelsőczy Réka Rezes Judit Réthelyi András Kietlen útkereszteződés valahol Magyarországon, Kelet-Európában, vagy a világon bárhol. Hatalmas, zajos reggeli forgalom, majd egyszerre nagy csattanással és csörömpöléssel minden jármű leáll. Az útkereszteződésben a mai magyar - és nem csak magyar - társadalom jellegzetes figurái verődnek össze, a hajléktalantól a milliomosig, az építési vállalkozótól a menedzserig, a tisztviselőtől a rendőrökig, az idős, nyugdíjas házaspártól a fiatal szerelmesekig... "Eredetileg tévéjátéknak képzelte újjá Spiró György nagy sikerű Katona József Színházbéli zeitstückjét Török Ferenc, azonban úgy tűnik, nincs az a kultúrát nyomorító gazdasági válság, mely bizonyos forgalmazókat eltántorítana látszólag őrültségnek tűnő, valójában persze kézenfekvő ötletek végrehajtásától. Moziban a Koccanás!" Díjak és jelölések: 40. Magyar Filmszemle (2009) - Zsurzs Éva rendezői díj: Török Ferenc Előzetes itt: http://www.mommo.hu/media/Mar_a_mozikban_-_Koccanas_2009
Már a mozikban - Koccanás (2009)

Már a mozikban - Koccanás (2009)




Crash (2009) Hazai bemutató: 2009. október 1. Rendező: Török Ferenc Szereplő(k): Ónodi Eszter Anger Zsolt Thúróczy Szabolcs Derzsi János Vajdai Vilmos Keresztes Tamás Gáspár Sándor Elek Ferenc Takátsy Péter Tóth Anita Bánsági Ildikó Máthé Erzsi Kun Vilmos Pelsőczy Réka Rezes Judit Réthelyi András Kietlen útkereszteződés valahol Magyarországon, Kelet-Európában, vagy a világon bárhol. Hatalmas, zajos reggeli forgalom, majd egyszerre nagy csattanással és csörömpöléssel minden jármű leáll. Az útkereszteződésben a mai magyar - és nem csak magyar - társadalom jellegzetes figurái verődnek össze, a hajléktalantól a milliomosig, az építési vállalkozótól a menedzserig, a tisztviselőtől a rendőrökig, az idős, nyugdíjas házaspártól a fiatal szerelmesekig... "Eredetileg tévéjátéknak képzelte újjá Spiró György nagy sikerű Katona József Színházbéli zeitstückjét Török Ferenc, azonban úgy tűnik, nincs az a kultúrát nyomorító gazdasági válság, mely bizonyos forgalmazókat eltántorítana látszólag őrültségnek tűnő, valójában persze kézenfekvő ötletek végrehajtásától. Moziban a Koccanás!" Díjak és jelölések: 40. Magyar Filmszemle (2009) - Zsurzs Éva rendezői díj: Török Ferenc

Események, évfordulók 08. 03.


Az év 215. napja, az év végéig hátralévő napok száma 150. Érdekesebb évfordulók augusztus 3-án: ÜNNEP: NIGER NEMZETI ÜNNEPE - A nyugat-afrikai francia gyarmat 1958-ban köztársaság lett, majd 1960. augusztus 3-án kikiáltották a független Niger Köztársaságot. AUGUSZTUS 3-ÁN TÖRTÉNT: 1708. A Rákóczi-szabadságharcban a kuruc sereg Trencsén alatt vereséget szenvedett az osztrák csapatoktól. 1778. Felavatták a milánói Scalát, a világ egyik legjelentősebb és legnagyobb múltú operaházát. 1849. A Klapka György vezette várőrség kitörése felszabadította Komáromot az osztrák ostromzár alól. (160 éve) 1883. A koholt vérvád alapján indított tiszaeszlári perben a bíróság felmentette mind a 15 vádlottat, mert bebizonyosodott: Solymosi Eszter cselédlányt senki sem ölte meg, hanem vízbe fulladt. 1929. Budapesten rendezték meg a XXI. Eszperantó Világkongresszust. (80 éve) 1952. Helsinkiben véget ért a XV. nyári olimpia, amelyen a magyar sportolók 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a 3. helyet szerezték meg. 1990. Az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Göncz Árpádot. AUGUSZTUS 3-ÁN SZÜLETETT: 1509. DOLET, Étienne francia humanista, író (500 éve). Ezen a napon is halt meg 1546-ban. 1689. BERCSÉNYI LÁSZLÓ gróf, a francia huszárság megszervezője, Franciaország marsallja (320 éve) 1791. MADERSPACH KÁROLY kohómérnök, a róla elnevezett függőhíd feltalálója 1863. GÁRDONYI GÉZA író, költő, akadémikus 1904. MAJOR MÁTÉ Kossuth-, Herder- és Ybl-díjas építész, építészettörténeti szakíró, egyetemi tanár, akadémikus (105 éve) 1914. SUPKA MAGDOLNA Széchenyi-díjas művészettörténész (95 éve) 1935. TÖRÖK FERENC kétszeres olimpiai bajnok öttusázó, edző 1944. GEIGER GYÖRGY Kossuth- és Liszt-díjas trombitaművész, érdemes művész (65 éve) 1949. FALVAI SÁNDOR Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész (60 éve) 1959. TANAKA Koicsi Nobel-díjas japán kémikus (50 éve) AUGUSZTUS 3-ÁN HALT MEG: 1834. PETROV, Vaszilij Vlagyimirovics orosz fizikus, elektrotechnikus, akadémikus (175 éve) 1884. ABADIE, Paul francia építész, templomépítő és restaurátor (125 éve) 1866. KLAUZÁL GÁBOR ügyvéd, 1848-ban az első magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere 1894. INNESS, George amerikai festő, az amerikai tájképfestészet első képviselője (115 éve) 1924. CONRAD, Joseph lengyel származású angol író (85 éve) 1929. BERLINER, Emil német származású amerikai elektrotechnikus (80 éve) 1949. IGNOTUS (Veigelsberg Hugó) kritikus, költő, író, a "Nyugat" egyik alapítója (60 éve) 1954. COLETTE, Sidonie Gabrielle francia írónő (55 éve) 1961. TILDY ZOLTÁN református lelkész, kisgazda politikus, 1946-48 között államfő 1984. TYENDRJAKOV, Vlagyimir szovjet-orosz író (25 éve) 1989. OROWAN, Egon magyar származású amerikai fizikus (20 éve) 1994. SZMOKTUNOVSZKIJ, Innokentyij Mihajlovics orosz színművész (15 éve) 1999. BARONITS ZSOLT rockzenész, szaxofonos (10 éve) 2006. SCHWARZKOPF, Elisabeth német operaénekesnő, lírai szoprán 2008. SZOLZSENYICIN, Alekszandr Nobel-díjas orosz író
Események, évfordulók 08. 03.

40. Magyar Filmszemle


4-5 olyan alkotás is volt a 18 versenyfilm között, amelyik díjat érdemelne, de este csak egy nyerhet - mondta Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőr. Kedden este díjkiosztóval zárul a 40. Magyar Filmszemle a Budapesti Kongresszusi Központban. A január 27-én indult jubileumi seregszemle utolsó napján a játékfilmes zsűri összegezte a látottakat. Sok tehetséges elsőfilmes alkotása mutatkozott be a szemlén, de a munkák döntő többsége elkerüli a létproblémák bemutatását - fogalmazott a zsűri elnöke Mészáros Márta. Zsigmond Vilmos szerint 4-5 olyan alkotás is volt a 18 versenyfilm között, amelyik díjat érdemelne, de este csak egy nyerhet, tette hozzá az Oscar-díjas operatőr. Az egy hete zajló filmes seregszemlén 18 nagyjátékfilm, 30 kisjátékfilm, 31 dokumentumfilm, 12 tudományos-ismeretterjesztő film, és 9 televíziós film volt versenyben. A játékfilmes zsűri tagjai kedden délelőtt anélkül nyilvánítottak véleményt az alkotásokról, hogy elárulták volna, ki veheti majd át este a szemle fődíját - az Arany Orsó elismerést. Tartalomban és formában is sok olyan elsőfilmes munka volt, amelyik élményt jelentett, mondta el kedden délelőtt Mészáros Márta. A filmrendező hangsúlyozta: a legtöbb alkotó azonban a valós problémák kimondását elkerüli. Jó néhány filmben szomorú, kétségbeesett arcokat látni, ugyanakkor a társadalmi és létproblémák mélységét nem mutatják meg, tette hozzá. Ezekben az alkotásokban a lázadás, ami a fiatalok sajátja, mindig egy kis közegnek szól, így felvetődik a kérdés, hogy miért nem mennek tovább, miért nem merik kimondani, hogy itt és most valami egészségtelen dolog történik - vetette fel a zsűri elnöke. Sokkal jobbak most a magyar filmek, mint 5 éve Zsigmond Vilmos szerint a magyar filmek ma sokkal jobbak most, mint akár öt éve is. Az Oscar-díjas operatőr véleménye az, hogy még a forgatókönyvírásban is minőségi javulás következett be. A versenyfilmek között 4-5 olyan alkotás is van Zsigmond Vilmos meglátása szerint, ami díjat érdemelne, de sajnos csak egy kaphatja meg az elismerést, tette hozzá az operatőr. Az "utolsó békeidős filmeket" láthatta ebben az évben a közönség, ezt már Hartyándi Jenő mondta a tájékoztatón. A fesztiválszervező szerint egy jó erős középmezőnyt képviselnek a látott alkotások, de felmerül a kérdés, hogy vajon mennyi pénz jut ezentúl filmgyártásra. Zsigmond Vilmos úgy látja, ez nem jelenthet valós problémát, ugyanis szerinte kis pénzből lehet igazán jó filmet csinálni. A 40. Magyar Filmszemle abszolút látogatottsági rekordot hozhat Azt egyelőre még nem tudni, hogy kik kapják a díjakat, de mint arról korábban beszámoltunk, arra komoly esély van, hogy a 40. Magyar Filmszemle abszolút látogatottsági rekordot hoz, mondta el hétfőn a Független Hírügynökségnek Kozma Ilona, a seregszemle programigazgatója. Vasárnap látogatócsúcs született a Filmszemlén, több mint 10 ezer néző fordult meg a filmszemle két fő helyszínén, a Palace MOM Park és a Budapest Kongresszusi Központ vetítőtermeiben. Vasárnap estig pedig a szemlére eladott összes jegy száma elérte a 42 ezret, így az előzetes mérleg alapján úgy tűnik, szemle-rekordot állítanak be ebben az évben, összegezte a programigazgató. (Az eddigi leglátogatottabb seregszemlén két évvel ezelőtt 46 ezren fordultak meg, tavaly valamivel több, mint 37 ezer néző volt kíváncsi a legújabb magyar alkotásokra). A 40. Magyar Filmszemle költségvetése összesen 200 millió forint. A díjkiosztóval egybekötött záróünnepséget kedden este hétkor tartják a Budapesti Kongresszusi Központban. Az elismerések átadása után levetítik Fonyó Gergely Made in Hungária című filmjét. A 40. Magyar Filmszemle díjazottjai: A fődíjas az Utolsó idők, zsánerdíjas a Valami Amerika 2, a legjobb elsőfilm az Intim fejlövés és a Papírrepülők megosztva. A díjak teljes listája alant. A Diákzsűri Zöld holló - díját Mátyássy Áron Utolsó idők című filmje kapta. A Mozisok Országos Szövetségének díját Ternovszky Béla Macskafogó 2. és Sas Tamás 9 és ½ randi című filmje kapja. Az internetes közönségszavazás díját, a FILM.HU díjat Goda Krisztina kapja a Kaméleon című filmjéért. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz díját Nagy Viktor Oszkár Apaföld című filmje kapta. A tudományos - ismeretterjesztő kategória díjazottjai A Kollányi Ágoston - rendezői díjat Szekeres Csaba kapta Nexus című filmjéért. A tudományos-ismeretterjesztő kategória fődíját megosztva kapta Mosonyi Szabolcs Pannon sivatag és ifj. Kollányi Ágoston Korhadó múlt, porladó jövő? című filmjéért. A dokumentumfilmes kategória díjazottjai Bálint Ibolya Apró örömök és S. Takács András A gyakornok - 20 évesen a BBC-nél és a CNN-nél című filmje elismerő oklevélben részesült. Schiffer Pál díjat kapott Hajdú Eszter A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című filmjéért. Az operatőri díjat megosztották a Csempelevél fényképezéséért Somogyvári Gergő, valamint A három nővér fényképezéséért Kőszegi Gyula. A legjobb rendezés díját megosztva kapta Domokos János (Nem vagy egyedül...) és Pálos György Ali (Mit tudjátok ti, ki vagyok én!) A fődíjon is osztoznak a Csempelevél (r:Somogyvári Gergő - Feszt Judit) és a Kémek a porfészekben (r:Papp Gábor Zsigmond) A kisjátékfilm kategória díjazottjai A kategória különdíjában részesült M. Tóth Géza Mama című filmje. A legjobb forgatókönyvíró-rendezői díjat kapta Nagy Anikó Mária Apró dolgok című filmjéért. A legjobb kisjátékfilmnek járó díjat megosztották az Alena utazása (r:Ujj Mészáros Károly) és a Hideg berek (r:Schwechje Mihály) között. A tévéfilm kategória díjazottjai A tévéfilm kategóriában a színészi alakítás különdíját az Irodalom című filmben nyújtott alakításáért Törőcsik Mari kapta, amelyet Bereményi Géza rendezett. A Zsurzs Éva rendezői díjat Koccanás című filmjéért Török Ferenc kapta. A legjobb tévéfilm A barátkozás lehetőségei lett, amelyet Bodor Ádám novelláiból Ferenczi Gábor rendezett. A játékfilmes kategória díjazottjai Aranymikrofont kapott a Mázli, Valami Amerika 2., Pinprick hangmérnöke, Major Csaba. Az 1 vágásért Aranyolló díjban részesült Kiss Wanda. Látványtervezői díjban részesült Lányi Fruzsina, Pater Sparrow, Varga Judit az 1 képi világának megteremtéséért. A legjobb eredeti filmzenének járó díjat az Utolsó Idők című film zeneszerzői, Márkos Albert és Harcsa Veronika kapták. A játékfilmes produceri díjat a Papírrepülők és az 1 producere Csáky Attila kapta. A legjobb forgatókönyvíró díjat a Mázliért Hegedűs Bálint kapta. A legjobb férfi színész alakítás díját a Príma primaverában és a Mázliban nyújtott alakításáért Lukáts Andor kapta. A legjobb női színész alakítás díját a Majdnem szűzért Ubrankovics Júlia kapta. A Simó Sándor elsőfilmes díjat megosztva kapta az Intim fejlövés (r:Szajki Péter) és a Papírrepülők (r:Szabó Simon) A legjobb játékfilm operatőr díjat az 1 fényképezéséért Tóth Widamon Máté kapta. A játékfilmes kategória legjobb rendezői díját a Tréfa direktora, Gárdos Péter kapta. A szórakoztató közönségfilm díját a Valami Amerika 2. (r:Herendi Gábor) nyerte. A játékfilm kategória fődíját, az Aranyorsót Mátyássy Áron Utolsó idők című filmje kapta.
40. Magyar Filmszemle

* Alapi László (Vasúti híd robbantó, 1957. május 6.) * Andi József (nemzetőr, 1958. március 6.) * Angyal István (Tűzoltó utcai csoport, 1958. december 2.) * Angyal Józsefné (újságíró, 1959. július 21.) * Aradi István (1960. január 15.) * Apkó Tamás (1960. február 24.) * Ábrahám József (kémügy, 1958. június 9.) * Ács Lajos (nemzetőr, fegyverrejtegető 1959. szeptember 8.) * Babér István (Köztársaság tér) * Babolcsai István (Székesfehérvári csoport, 1958. március 6.) * Bajdik József (1960. október 22.) * Bakos Gyuláné (1958. november 28.) * Balázs Ferenc (1957. április 10.) * Balázs Géza (Corvin közi csoport, 1957. március 28.) * Balla Pál (Gyón, 1956, 1957. október 25.) * Balogh László (Baross téri csoport, 1958. április 22.) * Bán Róbert (Széna-téri csoport, 1957. november 29.) * Barabás László (1960. november 29.) * Barabás Tibor (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Bartha Béla (Miskolc, 1956, 1957. június 25.) * Bartók János (Pesterzsébet, 1957. február 12.) * Batonai István (Budafok, 1956, 1957. február 5.) * Bárány János (Tompa utcai csoport, 1959. február 18.) * Bárdos János (1959. november 2.) * Bencsik József (Harcok több helyen, fegyverrejtegetés, 1957. április 8.) * Berecz György (II. kerületi harcok, 1958. január 28.) * Berta János(1958. március 28.) * Berta József (1958. január 2.) * Békési Béla (1958. április 22.) * Bibók János (1960. április 26.) * Bobek Károly (Baja, 1956, 1957. május 16.) * Bognár Ottó (Budapest, sebesültszállítás, 1958. március 14.) * Bokor János (Budakeszi felkelés, 1958. november 6.) * Bódi József (1958. december 23.) * Bóna Zsigmond (Pomázi felkelés, nemzetőrparancsnok, 1957. február 12.) * Bori János (1960. január 27.) * Bosnyák Gábor (Kilián laktanya, 1958. április 24.) * Dr. Brusznyai Árpád (A Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnöke, 1958. január 9.) * Bürgermeiszter József (Köztársaság tér és Nagymaros, 1958. november 28.) * Czakó András (Nagykáta, 1959. május 22.) * Czene Ferenc (1961. április 11.) * Czermann Lajos ("Hűtlenség", 1959. március 25.) * Czédli István (Dunakeszi, 1958. augusztus 9.) * Cziffrik Lajos (Mosonmagyaróvár, 1958. január 15.) * Czimmer Tibor (Széna-téri csoport és Pilisszentiván, 1959. december 22.) * Csányi Sándor (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Császár József (Veszprém, 1957. április 12.) * Csehi Károly (Fegyverszállítás Budapesten, 1959. július 30.) * Csermák János (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Csiki Lajos (Katona, Budapest és Esztergom, 1958. május 10.) * Csizmadia Ferenc (Váci út, 1958. november 12.) * Dobi Károly (1959. december 1.) * Dóczi Dénes (1958. október 7.) * Dudás József (1957. január 18.) * Ekrem Kemál (Széna-téri csoport, 1957. november 29.) * Erdei Lajos * Erdélyi Gyula (1959. március 25.) * Erdész József (1957. augusztus 15.) * Erdősi Ferenc (1958. május 10.) * Erős István (Köztársaság tér, 1958. október 10.) * Farkas Gáspár (1960. január 27.) * Farkas Imre (1958. február 28.) * Farkas Mihály (1957. február 2.) * Fáncsik György (1960. január 3.) * Dr. Fáy Ferenc (1958. március 14.) * Fejes József Tibor (Corvin közi csoport, 1959. április 9.) * Fenyvesi Miklós (1959. március 28.) * Folly Gábor (Széna-téri csoport, 1957. május 14.) * Földes Gábor (1958. január 15.) * Földesi Tibor (1958. január 31.) * Franyó Ferenc (1958. február 20.) * Futó János (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Galgóczi Zoltán (1958. november 28.) * Garamszegi Alfréd (Széna-téri csoport, 1959. február 3.) * Gábor László (1959. szeptember 23.) * Gábor Péter (1958. július 17.) * Geczkó István (1957. május 4.) * Gerlei József (1958. április 22.) * Géber Miklós (1957. szeptember 14.) * Géczi József (1958. november 11.) * Gémes József (1959. július 30.) * Gimes Miklós (újságíró, 1958. június 16.) * ifj. Góbor Ferenc (1956. december 20.) * Gonda András (1960. március 3.) * Gönczi Ferenc (Kollár István halála, 1957. június 26.) * Grosszmann Frigyes (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Gulyás Lajos (1957. december 31.) * Gyöngyösi Miklós (Kollár István halála, 1957. június 26.) * Gyulai Lajos (1958. december 3.) * Hajnal Sándor (1959. július 21.) * Hangódi István (1957. december 31.) * Harazin János (1957. augusztus 31.) * Harmincz István (1957. október 25.) * Hámori István (1961. augusztus 26.) * Hegedűs Géza (1959. november 18.) * Herczegh József (1957. október 4.) * Horváth István (1957. január 26.) * Hrabák István (1960. április 9.) * Hullár Gábor (1957. február 5.) * Huszár László (1959. november 18.) * Huzián István (1959. december 22.) * Ignéczi Károly (1959. december 18.) * Illésy Gábor (1957. október 4.) * Illyés László (1958. május 14.) * Iván Kovács László (Corvin közi csoport, 1957. december 30.) * Ivicz György (1958. február 18.) * Izsó András (1959. október 15.) * Jakab András (1959. december 18.) * Joó Lajos (1960. január 27.) * Józsa György (1957. április 12.) * Juhász András (1959. december 18.) * Juhász Áron Ferenc(1960. február 20.) * Kalapos János (1960. január 27.) * Kanyó Bertalan (Ózd, 1957. április 29.)[1] * Karabélyos Imre (1959. március 1.) * Katona István (1957. október 20.) * Katona József (1958. május 7.) * Katona Sándor (1957. február 12.) * Kálmán Dezső (1958. november 15.) * Károlyi László (1961. április 11.) * Csontosné Kenderesi Mária (1958. február 14.) * Keller Károly (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Kicska János (1958. november 15.) * Kiss Antal (1957. december 31.) * Kiss István (Széna-téri csoport, 1958. november 16.) * Kiss Sándor (1957. május 17.) * Klenovszky István (1958. október 4.) * Kocsis Sándor (1957. szeptember 4.) * Kokics Béla (Széna-téri csoport, 1958. május 7.) * Kolompár Mátyás (1957. október 7.) * Kolonics János (Széna-téri csoport, 1959. május 6.) * Kolozsi István (1958. október 22.) * Komár József (1959. december 18.) * Komjáti Ferenc (1957. július 20.) * Kondorosi Imre (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Kormos Zoltán (Corvin-közi csoport, 1956. november 1.) * Korsós József (1958. október 8.) * Koszterna Gyula (1959. október 30.) * Kovács Dezső (1958. október 7.) * Kovács Ferenc (1957. június 26.) * Kovács Imre (1958. október 7.) * Kovács István (1957. október 31.) * Kovács József (1958. október 6.) * Kovács Lajos (1961. augusztus 26.) * Kósa Ferenc (1958. június 25.) * Kóté Sörös József (Vajdahunyad utcai csoport, 1959. február 26.) * Körösi Sándor (1958. március 6.) * Krausz Gyula (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Kristóf László (1959. november 28.) * Kuti István (1959. július 7.) * Lachki Albert (1958. november 28.) * Lakos János (1957. október 25.) * Laurenyicz András (Széna-téri csoport, 1957. november 29.) * Lengyel László (1957. szeptember 3.) * Léderer Jenő Tibor (1957. február 15.) * Lénárd Ottó (1958. január 28.) * Losonczy Géza (államminiszter, 1957. december 21., a börtönben meghalt) * Lukács László (1959. január 13.) * Magori Mária (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Magyar János (1959. november 15.) * Magyar Zoltán (1958. október 22.) * Major Ernő (1958. március 6.) * Major János (1959. december 2.) * Dr. Makó Kléger László (1959. július 25.) * Maléter Pál (honvédelmi miniszter, 1958. június 16.) * Mansfeld Péter (Széna-téri csoport, 1959. március 21.) * Marényi Ernő (1957. október 31.) * Mayer Antal (Köztársaság tér, 1958. január 14.) * Mányi Erzsébet (1957. február 2.) * Mecséri János (1958. november 15.) * Meggyesi Ágoston (1959. október 6.) * Menyhárt Gyula (1959. július 2.) * Mészáros István (1959. július 6.) * Micskó Ferenc (1959. április 7.) * Micsinai István (1957. április 18.) * Modori Sándor (1958. október 7.) * Molnár Imre (1957. október 3.) * Molnár Károly (1958. június 5.) * Molnár Sándor (1958. március 6.) * Monostori Lajos (1959. november 3.) * Motzer Nándor (1959. április 9.) * Nagy András (1958. június 11.) * Nagy Imre (miniszterelnök, 1958. június 16.) * Nagy István (1960. december 1.) * Nagy József (1958. február 28.) * Nagy József (Széna-téri csoport, 1958. november 28.) * Nagy József (1959. április 23.) * Nagy József (1959. február 18.) * Nagy Lajos (1957. október 1.) * Nagy Mihály (1959. december 18.) * Nagy Sándor (1959. július 30.) * Nagy Zoltán (1957. július 20.) * Németh József (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Nickelburg László (1961. augusztus 26., az utolsó kivégzett) * Noé János (1959. november 14.) * Németh Dániel (1960. március 13.) * Nyemcsok György (1961. december 13-án a Szegedi BV Intézetben öngyilkos lett) * Oláh Miklós (1957. április 11.) * Onestyák László (1958. november 22.) * Ozsvár Károly (1959. május 14.) * Michalidesz Györgyné Ócsai Mária (1959. április 7.) * Ökrös Vince (1959. október 2.) * Palotás Ferenc (1959. november 28.) * Palotás József (1958. május 14.) * Panczer Ferenc (1958. október 23.) * Patkó István (1960. március 3.) * ifj. Patyi István (1957. október 10.) * Pálházi Ferenc (1959. május 10.) * Pálinkás-Pallavicini Antal (honvédőrnagy, Mindszenty hercegprímás kiszabadítója, 1957. december 10.) * Pekó István (1957. október 10.) * Pesti István (1959. október 2.) * Petrus József (1958. március 5.) * Pécz Géza (1958. április 22.) * Pércsi Lajos (1958. május 10.) * Pintér József (1957. január 3.) * Pongrácz János (1959. október 15.) * Pólya Ferenc Sándor (1957. április 8.) * Pópa (Papp) József (Széna-téri csoport, 1958. április 16.) * Preisz Zoltán (1957. május 10.) * Preszmajer Ágoston (1957. november 4.) * Dr. Rajki Márton (1959. július 30.) * Rasztik Péter (1960. január 27.) * Renner Péter (1958. február 5.) * Rémiás Pál (1958. november 15.) * ifj. Rizmajer József (1957. augusztus 31.) * Romvári József (1957. június 15.) * Rusznyák László (Széna-téri csoport. 1957. november 29.) * Raman Szundar (1960. február 20.) * Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet (Több budapesti csoport, 1958. november 25.) * Schiff János (1957. április 25.) * Sikó Dezső (1957. május 16.) * Silye Sámuel (1959. november 21.) * Simon Gábor (1958. november 28.) * Sipos István (1960. augusztus 1.) * Sipos Zsigmond (1957. augusztus 15.) * Smrek Benjámin (1957. szeptember 4.) * Soltész József (1956. december 13.) (a legelső kivégzett) * Somlai István (1957. április 27.) * Somogyi Tibor (1958. március 6.) * Sörös Imre (1958. február 5.) * Spannberger György (1957. november 8.) * Steiner Lajos (1959. augusztus 5.) * Havrilla Béláné Sticker Katalin (Vajdahunyad utcai csoport, 1959. február 26.) * Szabó István (1957. június 27.) * Szabó János, "Szabó bácsi" (Széna-téri csoport, 1957. január 19.) * Szabó János (1960. május 2.) * Szabó József (1959. október 3.) * D. Szabó Károly (1959. június 14.) * Szabó Lajos (1959. február 18.) * Szabó László (1961. április 8.) * Szabó Pál (1958. november 15.) * Szántó Farkas Béla (1958. december 29.) * Szász Zoltán (1957. június 20.) * Szegedi Flórián (1958. szeptember 3.) * Szelepcsényi István (1959. szeptember 8.) * Szendi Dezső (1958. november 15.) * Szente István (1958. december 23.) * id. Szente Károly (1958. december 23.) * Szigethy Attila (a börtönben halt meg) * Dr. Szilágyi József (Nagy Imre titkárságvezetője 1958. április 24.) * Szilágyi László (1958. május 6.) * Szirmai Ottó (1959. január 22.) * Szivák István (Dózsa György úti csoport, 1959. október 28.) * Szívós Géza (1957. január 3.) * Szívós Mihály (1956. november 12., az első kivégzett) * Dr. Szobonya Zoltán (1958. szeptember 29.) * Szörtsey István (1957. november 21.) * Szrogh Sándor (1957. május 17.) * Takács Kálmán (Budakeszi felkelés, 1958. november 6.) * Talló Mihály (1960. január 27.) * Tihanyi Árpád (1957. december 31.) * Tomaszovszki András (1958. május 6.) * Toracz Sándor (1958. szeptember 3.) * Tóth György (1957. szeptember 3.) * Tóth Ilona (Kollár István halála, 1957. június 28.) * Tóth József (Vajdahunyad utcai csoport, 1959. február 26.) * G. Tóth László (1957. július 20.) * Tóth László (1961. november 23.) * Tóth Tibor (1959. december 22.) * Török Ferenc (1959. november 3.) * Török István (1958. december 2.) * Törzsök Géza (1958. május 20.) * Tunbász Ákos (1959. március 27.) * Tutsch József (Köztársaság tér, 1959. szeptember 24.) * Újvári József (1958. június 25. * Vajgel MIhály (1961. december 13.) * Varga József (1957. január 22.) * Varga Miklós (1960. szeptember 12.) * Varga Péter (1958. október 22.) * Vass Lajos (1958. november 28.) * Veréb László (1959. október 6.) * Viskovics János (1958. november 12.) * Weintráger László (1958. január 15.) * Zódor János (1958. október 24.) * Zrínyi János (1958. március 14.) * Zsigmond Imre (1957. december 31.) * Zsigmond László (1958. február 5.)

Események, évfordulók 08. 03.


Az év 216. napja, az év végéig hátralévő napok száma 150. Érdekesebb évfordulók augusztus 3-án: ÜNNEP: NIGER NEMZETI ÜNNEPE / a függetlenség napja - A nyugat-afrikai francia gyarmat 1958-ban köztársaság lett, majd 1960. augusztus 3-án kikiáltották a független Niger Köztársaságot. AUGUSZTUS 3-ÁN TÖRTÉNT: 1708. A Rákóczi-szabadságharcban a kuruc sereg Trencsén alatt vereséget szenvedett az osztrák csapatoktól.(300 éve) 1778. Felavatták a milánói Scalát, a világ egyik legjelentősebb és legnagyobb múltú operaházát. (230 éve) 1849. A Klapka György vezette várőrség kitörése felszabadította Komáromot az osztrák ostromzár alól. 1883. A tiszaeszlári, koholt vérvád alapján indított perben a bíróság felmentette mind a 15 vádlottat, mert bebizonyosodott: Solymosi Eszter cselédlányt senki sem ölte meg, hanem vízbe fulladt. (125 éve) 1929. Budapesten rendezték a XXI. Eszperantó Világkongresszust. 1948. Az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Szakasits Árpádot. (60 éve) 1952. Helsinkiben véget ért a XV. nyári olimpia, amelyen a magyar sportolók 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a 3. helyet szerezték meg. 1990. Az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Göncz Árpádot. 2003. Felavatták a korszerűsített és nyilvános kereskedelmi státusminősítést elnyert győr-péri repülőteret. (5 éve) 2007. Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke nyilvánosságra hozta, hogy Magyar Gárda néven egyesületet alapított. AUGUSZTUS 3-ÁN SZÜLETETT: 1689. BERCSÉNYI LÁSZLÓ gróf, a francia huszárság megszervezője, Franciaország marsallja 1791. MADERSPACH KÁROLY kohómérnök, a róla elnevezett függőhíd feltalálója 1847. SCHNELLER ISTVÁN egyetemi tanár, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem utolsó rektora 1858. BÉKEFI REMIG cisztercita pap, történetíró, egyetemi tanár, akadémikus (150 éve) 1863. GÁRDONYI GÉZA író, költő, akadémikus (145 éve) 1888. VÁRKONYI HILDEBRAND DEZSŐ filozófus, pszichológus (120 éve) 1903. BURGIBA, Habib ben Ali tunéziai politikus, államfő, a modern Tunézia megalapítója (105 éve) 1908. CULLBERG, Birgit svéd táncosnő, koreográfus, balettigazgató (100 éve) 1935. TÖRÖK FERENC kétszeres olimpiai bajnok öttusázó, edző AUGUSZTUS 3-ÁN HALT MEG: 1866. KLAUZÁL GÁBOR ügyvéd, 1848-ban az első magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere 1923. GERSTER BÉLA mérnök (85 éve) 1924. CONRAD, Joseph lengyel származású angol író 1949. IGNOTUS / Veigelsberg Hugó kritikus, költő, író, a "Nyugat" egyik alapítója 1958. FINTA SÁNDOR magyar származású Amerikában élt szobrász, éremművész (50 éve) 1961. TILDY ZOLTÁN református lelkész, kisgazda politikus, 1946-48 között államfő 1983. FALUS RÓBERT József klasszika-filológus, egyetemi tanár (25 éve) 2006. SCHWARZKOPF, Elisabeth német operaénekesnő, lírai szoprán
Események, évfordulók 08. 03.

Siroki vár


A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. Az országot romlásba döntő tatárjárás elmúltával a környező vidéket uraló Aba nemzetség Bodon ágának tagjai szemelték ki maguknak a kihűlt vulkáni hegyet, hogy szakadékos peremét erős kőfallal körülvéve, lakóhelyül használhassák. A 14. század elején kénytelenek voltak behódolni a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté oligarchának, így a továbbiakban őt szolgálták fegyvereikkel. 1320-ban ostrommal foglalták el Anjou Károly király csapatai, az erről szóló oklevél az első írásos feljegyzés róla. Ekkor az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolti Imrét teték meg várnaggyá. 1331-ben egy Chenyk nevű cseh vitéz kapta adományul, majd 1337-ban újra a kirá1yé lett. 1372-ben Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavította a sérüléseit, amiért az akkori uralkodó, Nagy Lajos zálogba adta neki a váruradalmat. 1388-ban Tari László a zálogösszeget kifizette Domoszlai Miklósnak, majd a következő évben megkapta a várat. A Tari család bonyodalmas örökösödési és jogi ügyeinek a következtében 1465-ben Guthi Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai. Őket 1475-ben Hunyadi Mátyás erősítette meg a birtokukban. 1561-ban Ország Kristóf sarokbástyákkal erősíttette meg a várat. 1567-ben a vár örököse Országh Borbála, illetve az ő férje, enyingi Török Ferenc lett. Haláluk után Zsuzsanna lányuk, és férje, Nyáry Pál lettek a birtokosok. 1588-ban a vár elég rossz állapotban volt, így 1596-ban a vár őrsége egyszerűen elmenekült a törökök elől. Helyüket török zsoldosok foglalták el, akiknek legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók gondot fordítottak a siroki várra, melynek külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg. 1686-ban a törökök is ostrom nélkül adták fel a várat, sőt még a felszerelésük és élelmük egy részét is ott hagyták. A későbbi időkben ismét a Nyáry család kezére került a vár, tőlük 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a Károlyi család tulajdonában volt 1945-ig.
Siroki vár
Minden jog fenntartva. 2012 Blogter.com kft.
Címlap | Felhasználási feltételek | Mommo Etikai Kódex | Kapcsolat és impresszum | Médiaajánlat