Mommo

Molnár Ferenc


Molnár Ferenc



Játék a kastélyban

Molnár Ferenc Caramel - Szállok a dallal



Ez a dal annyira szívből jön karamell szájából, hogy az már szinte élő. Olyan mintha a saját életéről dalolna. De szerintem ez pontosan így van. Hallgassátok hát ti is ezt a csodálatos szerzeményt!

1878. január 12-én született Molnár Ferenc.


Molnár Ferenc (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró. Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író. Élete. Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó polgárcsaládba. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt. Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt Molnár. Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón. 1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk született, Molnár Márta aki később Sárközi György író felesége lett. Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét. Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-en Panoptikum című darabját. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg. Művei: Színpadi művek : * A Doktor úr (1902) * Józsi (1904) * Az ördög (1907) * Liliom (1909) * A Testőr (1910) * A Farkas (1912) * Úri divat (1916) * A fehér felhő (1916) * Farsang (1916) * A hattyú (1920) * Színház (1921) * A vörös malom (1923) * Az üvegcipő (1924) * Játék a kastélyban (1926) * Riviera (1926) * Olympia (1928) * Egy, kettő, három (1929) * A jó tündér (1930) * Valaki (1931) * Harmónia (1932) * Nagy szerelem (1935) * Delila (1937) * Panoptikum (1949) Egyéb prózai művek : * Az éhes város (1901) * Egy gazdátlan csónak története (1901) * A Pál utcai fiúk (1907) * Muzsika (1908) * Egy haditudósitó naplója (1916) * A zöld huszár (1938) * Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950) Művei alapján készült filmek : * Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921) * Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956) * A Testőr (1925, 1931, 1941) * Úri divat (1925) * A hattyú (1925, 1930, 1956) * Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren) * A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán) * Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder) * A jó tündér (1935, 1947) * Nagy szerelem (1937) Róla készült művek : * Sárközi Mátyás - Liliom öt asszonya
1878. január 12-én született Molnár Ferenc.

Molnár Ferenc Caramel SZállok a dallal



Molnár Ferenc Caramel SZállok a dallal

Molnár Ferenc Caramell



JÓÓÓÓ

SZÉP


a szépség keresése az élet igazi titka.Oscar W A nő addig szép, amíg szeretik. Móra Einstein: A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága. A képzelőerő fontosabb, mint az ismeret. Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli; Elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember.
SZÉP

Egy valódi dzsungel a Józsefváros mélyén


Talán nyilvánvaló a biológiai sokszínűség – szó szerinti – napját a Füvészkertben ünnepelni. A XVIII. században alapított első magyar botanikus kert százötven évvel ezelőtt került a mai Józsefvárosba, és egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy országos természetvédelmi területté nyilvánítsák. Ez utóbbi ötven év füvészkerti történetét mutatják be fotók és dokumentumok segítségével május 22-én és 23-án. A meséket olvasva már annyiszor elképzelt titkos kapu mögött rejtőző varázslatos kert keresztapja Molnár Ferenc volt. Bár a Pál utcai fiúk már nem játszanak benne, és szelídült a vadregény, romantikáját nem veszítette el, nem véletlenül számít a szerelmespárok klasszikus budapesti randevúhelyének. A néhány háztömbnyi területen mintegy hétezer növényfajjal találkozhat az akarva-akaratlanul odatévedő. Százötven éves páfrányerdők, a magashegységek növényeit bemutató sziklakertek, gazdag bromélia-, orchidea- és kaktuszgyűjtemény között bolyonghat a külföldi, vagy városát (újra)felfedező helyi turista. A kert egyik legfőbb nevezetessége a most felújított Victoriaház, amelynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonasi tündérrózsa lakóhelye. A kíváncsiak bemehetnek a kert közepén lévő Pollack Mihály tervezte vadászkastélyba is, amely ma irodáknak, kertészeti régiségeket is őrző botanikai könyvtárnak, és egy negyvenezres herbáriumnak ad otthont. Az egykori Festetics-villa melletti romantikus stílusú műemlék Pálmaházban, és az épp felújítás alatt álló üvegházban trópusi és szubtrópusi növények láthatóak. www.nol.hu
Egy valódi dzsungel a Józsefváros mélyén

Karinthy Ferenc - Halállista - Válogatott elbeszélések


Tartalomból: Gyerekkoromban szinte másról se lehetett hallani, olvasni, csak nemzetről, hazaszeretetről. Már nagyon fiatalon kialakult bennem egy reflex, irtóztam a nagy szavaktól. Reggeltől estig mindenütt ezt kiabálták. Úgy kellett imádkozni az iskolában: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, ámen." Meg: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország." A fiataloknak akkor is az volt a természete, hogy amit nagyon pumpáltak a fejükbe, az ellen tiltakoztak. Majdnem botrány támadt az egyik házi dolgozatomból, mert azt írtam, én ugyan nem vagyok hazafi, de azért... már nem is tudom, hogy folytattam. Aztán szüleim tanácsára vastagon kihúztuk tustintával, mert ebből mégiscsak baj lehet. A hazaszeretetnek, idetartozásnak van egy patetikus megfogalmazása. Hogy Petőfi elhanyatlik a csatamezőn, és szíve vérével írja a porba: Hazám. És ha ezt a csupa nagybetűs Nemzetet, Hazát bontjuk aztán le megyékre, városokra, kerületekre, utcákra. Az egészből kiindulni és azt kiporciózni annyifelé, ahány fű, fa, bokor. Evvel én nem tudok mit kezdeni, számomra idegen, elvont és máig bennem van annak a kis elemistának az ódzkodása. Aztán telik-múlik az idő, s bizonyos apró dolgok kezdenek majd többet jelenteni. Egy régi kapualj, utcasarok, grund - teljes jogú magyar szó ez Molnár Ferenc óta -, ahol az ember a labdát rúgta, a holtág, melyben vízilabdázott. Egy utca, ahol először kísérgetett vagy várt kislányokat, egy tömb, amit négyszáz méteres futóverseny címen körülloholt. Ezek a dolgok egyre fontosabbak. És az esztendőkkel szaporodnak a kapualjak, bokrok, fák, régi mozik, utcák, terek, rétek, villamossinek, vasúti töltések, hidak, hegyek. És az emberek, akik ott laknak. S ez tágul és tágul. Az utcából kerület lesz vagy egy környék, amihez jobban odatartozunk. És a kerületekből, vidékekből lassanként kikerekedik az ország. Hát ezzel a nem patetikus, de nagyon érzékletes, reális megközelítéssel már egyre többet jelent nekem a szülőföld. Nem hiszek abban a hazaszeretetben, amely zászlót lenget, és kiabál és a mellét döngeti. Nagyon sokszor megbukott ez a zajos, színpadias pufogtatás. Sokszor kiderült, hogy nagy szavak, frázisok, hiába ismételgetik őket reggeltől estig, nem tartanak össze. Az igazi összetartozás alulról épül, ilyen kicsiségekből. Vigyázzunk hát a padokra, utcasarkokra, grundokra, mozikra, futballpályákra, a Feneketlen-tóra. Karinthy Ferenc
Karinthy Ferenc - Halállista - Válogatott elbeszélések

Bajor Imre: újra veletek vagyok


„Hiányzol! Hiányzol! Hiányzol!" – ezzel hívják fel Bajor Imrét nap mint nap a Heti Hetes szereplői. A színművészre ez a szeretet olyan gyógyító hatással van, hogy ma már vissza is ülhet a nagyágyúk közé. „Gálvölgyi mindennap hív! – meséli boldogan Imre. – És Kerntől Hernádiig mindegyik egymás után. Annyira aranyosak! Hozzák a híreket, és mondják, hogy hiányzom. Ez olyan jót tesz hogy legalább három gyógyszert elhagyhatok!" Ez nagyon fontos neki, mert elmondása szerint rengeteg tablettát szed. Az a célja, hogy csökkentse a mennyiséget. „A töméntelen gyógyszert megpróbálom fokozatosan elhagyni – mondja. – Nem normális, nem vagyok olyan öreg, hogy fél kórházra való tablettát szedjek. Vannak olyan napok, amikor nagyon jól vagyok, ezért nem mehet így tovább. Várnak vissza a barátaim! A nézők közül is rengetegen érdeklődnek a csatornánál, megüzenik a jókívánságaikat, hogy szeretnék, ha visszamennék, és azt gondolom az RTL is szeretné. Márpedig ebben az esetben a legnagyobb öröm megtenni azt az útvonalat, ami négy és fél óra a stúdióig – mondja, és jóízűt nevet. – Jó lesz látni a többieket!” Kezelőorvosa három hétegy hónap nyugalmat javasolt, ami mostanra eltelt. Bevallása szerint konzultált a döntésről az orvosával, aki azt mondta, nem hinné, hogy gond lesz, csak figyeljen oda a megfelelő pihenésre. Mint azt megírtuk, a színész évek óta vágyott Molnár Ferenc A doktorúr című darabjának főszerepére, de a főpróba hetén verte le a lábáról a kimerültség, egyszerűen túlhajszolta magát. Szerepét Faragó András Topy vette át, aki ráadásul még a Heti hetesben is beült a székébe. – Nem voltam féltékeny rá, nem vagyok az a típus – állítja. – Bízom abban, hogy olyat tudok, amit más nem. Hiszen nincs két egyforma ember! – nevet. – Topy harminc éve a barátom, együtt lődörögtünk a városban. Nem vagyok féltékeny de nem jó érzésaz embernek, ahogy már mondtam, kihordani egy gyermeket, akit aztán nem nevelhet fel. Az Operettszínház szóvivője, Ferenczi Orsolya szerint nincs akadálya, ha Bajor Imre szeretné, biztosan visszakaphatja a szerepet. – Most a darab megy, a pofámról égne le a bőr, ha játszanék az idegeikkel – mondja Bajor. – Nem az én akaratomról van szó, egy fél színházat kellene mozgósítani. Az a normális, ha megvárjuk az évad végét, és a következő előtt bepótolom a főpróbahetet. http://www.mommo.hu
Bajor Imre: újra veletek vagyok

Bajor Imre sutyiban megiszik egy-két viszkit


Bajor Imre vérbeli komikus, nevettet, maga is nevet, akár magán is. Most ez csak egyszer sikerült. Napok óta feküdnie kell, miután 200-as vérnyomással, kimerültséggel kezelik. Betegágyán mesélt élete egyik legnagyobb tragédiájáról. Jobban van? Bajor Imre: Köszönöm kérdését, jobban. A pihenés óriási dolog, és olyan gyógyszereket is adtak, amitől fantasztikusan tudtam aludni. Ami jó, mert segített, hogy ne érdekeljen semmi, ne gondoljak semmire. Minden ilyen helyzetben kicsit leszedálják, nyugtatják a beteget. Így nem idegesít semmi, még az sem, ha butaságot írnak rólam a lapok. Annyira toleráns voltam mindig is, de van két gyerekem, családom, és ha őket ez bántja, idegesíti, akkor a magam részéről befejezem a nyilatkozgatást. Nem fogom kitenni őket felesleges idegeskedésnek. A gyerekek, Lili és Marcell nagyon megijedtek? Ott voltak ön mellett? Ott voltak, adták apának a puszikat. Már mind a kettő három-négy centivel magasabb mint én, ami mondjuk az én esetemben nem nagy etvasz. Ekkora gyerektől már alig lehet kikönyörögni egy puszit, pedig milyen jólesik! Persze! Megbolondulok, ha nem adnak! Pedig a fiam, érthető, de nem az a puszilkodós. Mindig azt mondja, jaj, apa! Ezt ismerem, csak jaj, anyával. Tudom, hogy évek óta mindennél jobban vágyott a Molnár Ferenc darab, A doktor úr főszerepére. Emlékszem, babonából nem beszélt róla, erre tessék, a bemutató előtt néhány nappal lett rosszul. Túl lehet ezt élni? Ez olyan dolog, mint amikor valaki kihord egy gyereket, és más neveli föl. Borzasztó fájdalom! Elképesztő munka, tanulás, hihetetlen éjszakák, amikor semmi mással nem foglalkozik az ember, csak ezzel, várja... erről én tényleg nem tehettem. Ha vissza tudnám csinálni! Az életben sok minden van, amit másképpen tennék, ez az elsők közt lenne. De higgye el, kétszázas vérnyomással egyébként is megdögölhet valaki, hát még egy premieren a színpadon. Pauzára tettek. De megyek tovább. Előbb, utóbb... Beledöglöm! Annyira az én szerepem! Az enyém! Elnézést kérek, óriási dolog, hogy a kolléga, Faragó András beugrott, négy nap alatt megtanulta, én erre valószínűleg képtelen lettem volna, de mikor az ember ennek él... Amikor infúzióra kötöttek a kórházban, tudtam, azt mondja a szervezet, ülj le. Külön pech, hogy a bemutató előtt mondta. Elképesztő lelkiismeret furdalás gyötör, hogy ilyen helyzetbe hoztam a kollégáimat, a barátaimat. Ne eméssze magát. Egyre többször hallani, hogy színházakban rosszullét miatt le kellett állítani az előadást. Én is hallom, sok olyan ember van, hivatástól függetlenül, aki besokall. Felemészti őket, hogy kilátástalannak látják a jövőt. Idegileg nem bírják. Olyan vagyok, mint egy nagyapó, aki nagyon rosszul van, az felhív, és panaszkodik: nem bírja, nem bírja, nem bírja! Míg nem lesz jobb a helyzet, ez nem változik. És nem lesz jobb! Szót fogad az orvosának? Kétszázas vérnyomással nem működik az ember. Be kell tartanom az orvos utasításait. Alsó szinten három hét-egy hónap pihenés. Pedig baromira elmennék, belehalok, hogy helyettem játszanak! Mindent megpróbálok, hogy visszahozzam a lelkem az életbe, hogy legyen kedvem, affinitásom. Látogatják a barátai? Rengeteg barátom jön, ami erősen visszaveti az állapotomat. (először neveti el magát) Ráadásul reggeltől estig telefonálnak, ami egyébként jólesik. Százszor el kell mesélni, mi történt. Tragédia, egy pillanatra nincs nyugalmam! Azért élvezi. Ebben a világban, amiben élek, az ember azért nem lehet beteg, mert jön a látogató, és közli: „Ez semmi! Velem a következő történt... Én annyira, de nem úgy, mint te... Mindenki azt mondja, ez semmi. Ez egy exhibicionista világ, tudomásul kell venni, ha ebből a körből vannak a barátaid, őket kell hallgatni. Kijönnek, megisznak egy pohár bort, elmondják a magukét, csak ülök és nézek, azt mondják, jól nézek ki, és elmennek. Ildikó, a felesége nagyon megijedt? Jobban kivan, mint én. Nagyon félt. Ilyen volt mindig, hála a jó istennek. Gondolom, a viszkit sem engedik. Néha egy-egy, de nem lehet persze. Alvás, alvás, alvás! Bár az altatót, nyugtatót csak egy hétig szedtem, most már dr. Varga Zoltán kezel, ő specialistája ennek az úgynevezett menedzserbetegségnek. Szervi bajom nincs, de rettenetesen le vagyok gyengülve, az immunrendszeremet is erősíteni kell. Most még nekem a legrosszabb a világon, de remélem, rövid időn belül visszatérek a színpadra, a Heti hetesbe. Nem lesz gond. Szükség lesz drasztikus életmódváltásra? Ha valaki egy bizonyos módon leél a szakmában 35 évet, az drasztikus változtatásra nem alkalmas. Amit komolyan kell venni az az, hogy sokkal okosabban kell élni. Meg kell találni a munka, a pihenés, az otthonlét arányát. Főleg azt kell figyelembe venni: Imi, már elmúltál 53 éves! Nem vagy már gyerek! De én még mindig gyerek akarok lenni! Pedig olyan sok mindenre oda kell figyelnem. De én még soha nem buktam meg, és nem is akarok. Úgy lesz. Nem lehet másképp. Csak arra vágyom, hogy ne dögöljek meg. Ez nagy kívánságom. Az agyam, a lelkem, a szívem egy helyen maradjon, akkor nem lehet baj. Minden mást megoldok. http://www.blikk.hu
Bajor Imre sutyiban megiszik egy-két viszkit

Összeomlott! Bajor Imre kórházba került


Bajor felesége szerint a színész elvesztette az összes erejét, teljesen kikészítette a próbafolyamat, amelyet az elmúlt hetekben végigcsinált. A színész ugyanis a Budapesti Operettszínház premierjére készült Molnár Ferenc A doktor úr című darabjában. – Valóban igaz a hír, Bajor Imre művész úr visszamondta a bemutatót, mert felesége, Ildikó szerint annyira kimerült, hogy képtelen közönség elé lépni. A színház azonban úgy döntött, mindenképpen megtartják a premiert, Bajor Imre szerepét Faragó András veszi át, aki tegnap óta tanulja Puzsér, a betörő szerepét – erősítette meg a hírt Ferenczi Orsolya, a színház sajtófőnöke. Bajor Imre egyébként csütörtökön lapunk munkatársának már eléggé kedvetlenül nyilatkozott. – Inkább nem mondok semmit, mert jót nem tudok. Nem jó ez az egész, ahogy van – válaszolt motyogva a bajsza alatt szomorúan, amikor hogylétéről érdeklődtünk. Szombat délelőtt azonban munkatársai szerint már egy pörgős, jókedvű próbát csináltak végig Bajor Imrével, akin az alatt a pár óra alatt egy percig sem látszott, hogy nyomasztja valami, vagy kimerült lenne. Estére azonban a szervezete már nem bírta tovább, és egy összeomlással jelezte: nincs rendben minden. Igaz, Bajor Imre vasárnap reggel már el is hagyta a kórházat, de információink szerint az egész napot végigaludta, telefonon pedig az egész család elérhetetlen. Tudvalevő, hogy az Operettszínház és a Heti hetes sztárjának az utóbbi időben nem megy valami fényesen. A főszereplésével bemutatott Szuperboyz című mozi hatalmasat bukott, nem is beszélve a nagy reményekkel indított üzleti vállalkozásáról, a Kicsihuszár nevű étterem sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sokáig árulta az éttermet, 100 millió forintot szeretett volna érte, de mivel érdeklődő nem nagyon akadt rá, nemrég kissé megváltoztatott étlappal újranyitotta. http://www.blikk.hu
Összeomlott! Bajor Imre kórházba került

Események, évfordulók 07. 23.


Az év 204. napja, az év végéig még 161 nap van hátra. Érdekesebb évfordulók július 23-án: ÜNNEPEK: AZ EGYIPTOMI ARAB KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE - 1952-ben ezen a napon a Szabad Tisztek csoportja megdöntötte a monarchiát. 1953-ban kikiáltották a köztársaságot. SZENT BRIGITTA ÜNNEPE - Svéd katolikus rendalapító, Svédország védőszentje. JÚLIUS 23-ÁN TÖRTÉNT: 1290. Megkoronázták III. Andrást, az utolsó Árpád-házi magyar királyt. 1666. gróf Nádasdy Ferenc országbíró hitlevélben csatlakozott Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán 1666. április 5-én kötött Habsburg-ellenes, a nádorról elnevezett összeesküvéséhez. 1794. Leleplezték a Martinovics Ignác vezette jakobinus összeesküvést. (215 éve) 1849. Armand Hippolyte Louis Fizeau francia fizikus meghatározta a fény sebességét. (160 éve) 1919. A Vörös Hadsereg elfoglalta Kisújszállást. Ugyanakkor Szentesnél a várost kiürítve a Tisza jobb partjára vonult vissza. Másnap megindult a román intervenciós csapatok ellentámadása. 1926. Magyarország és Anglia kereskedelmi és hajózási szerződést kötött Londonban. 1974. Görögországban lemondott az 1967-ben puccsal hatalomra jutott katonai junta, s ezzel hét év után véget ért a diktatúra. (35 éve) 1994. Budapesten hajnalban a Mátyás-templom Halászbástya felé eső külső kripta-bejárójánál felrobbantottak egy kisteljesítményű robbanószerkezetet.(15 éve) 2002. Hivatalosan megszűnt az 1951-ben Párizsban megalakult Montánunió, az Európai Szén- és Acélközösség, az egyesült Európa kialakításának első lépcsője. 2003. Teller Edét, az Egyesült Államokban élő magyar származású fizikust George W. Bush amerikai elnök az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki, amely a legmagasabb amerikai polgári kitüntetés. 2004. Mostarban átadták a Neretván átívelő újjáépített hidat, amelyet 1993-ban a délszláv háborúban romboltak le. (5 éve) 2007. Dunaújvárosban felavatták a Dunán átívelő új Pentele-hidat. JÚLIUS 23-ÁN SZÜLETETT: 1401. SFORZA, Francesco olasz condottiere (zsoldosvezér), későbbi milánói herceg 1829. PREYSZ MÓR kémikus, akadémikus, az ún. pasztörizálási eljárás magyar úttörője (180 éve) 1849. ZICHY GÉZA zongoraművész, zeneszerző, író, akadémikus (160 éve) 1892. HAILÉ SZELASSZIÉ etióp császár 1909. DUPREE, Champion Jack amerikai bluesénekes, zongorista (100 éve) 1909. SZÜDI GYÖRGY kétszeres József Attila-díjas költő (100 éve) 1909. BELEZNAY ISTVÁN honvédtábornok, posztumusz altábornagy, koncepciós per áldozata (100 éve) 1939. VEÉR ANDRÁS pszichiáter, humánpolitikus (70 éve) 1949. MARGÓCSY ISTVÁN Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus (60 éve) 1964. BÖSZÖRMÉNYI GYULA József Attila-díjas író, drámaíró, publicista (45 éve) 1976. POLGÁR JUDIT Oscar-díjas sakkozó, olimpiai bajnok, nemzetközi nagymester 1979. BALZSAY KÁROLY ökölvívó világbajnok (30 éve) JÚLIUS 23-ÁN HALT MEG: 1757. SCARLATTI, Domenico olasz zeneszerző 1829. BOGUSLAWSKI, Wojciech lengyel író, színész, rendező, színházigazgató (180 éve) 1974. DARVAS LILI színésznő, Molnár Ferenc felesége (35 éve) 1999. II. HASSZÁN marokkói király (10 éve) 2002. POTOK, Chaim amerikai író 2003. CSERHÁTI ZSUZSA táncdalénekesnő, sokak szerint a hazai poptörténet legjobb "női torka" 2007. TÁBORI GYÖRGY / George TABORI író, újságíró, forgatókönyvíró, rendező 2007. ZAHÍR sah, 1933-73 között Afganisztán uralkodója * MTI
Események, évfordulók 07. 23.

A zenevilág hírei mára ... 02. 01.


Események: 1893. Torinóban, a Teatro Regióban bemutatták Giacomo Puccini Manon Lescaut című négyfelvonásos operáját 1896. Torinóban, a Teatro Regióban bemutatták be a Bohémélet című négyfelvonásos operát 1964. A "Beatles" elérte az amerikai toplistán az első helyet "I Want To Hold Your Hand" nótájával, s azt hét héten keresztül megtartotta 1976 : Queen koncert A Night At The Opera turné, 2. show Tower Theater, Philadelphia, USA. 1977 : Queen koncert A Day At The Races turné Maple Leaf Gardens, Toronto, Kanada 1978 : A Queen megvált John Reid-től, aki a menedzserük volt..A szerződésbontást Freddie Rolls Royce-ának a hátsó ülésén írták alá,a We Will Rock You és a Spread Your Wings filmezésének szönetében, amit Roger házának hátsó kertjében, Surrey-ben (Anglia) forgattak. Az egüttes megalapította a saját társaságát, a Queen Productions Ltd-t, aminek Jim Beach ügyvéd lett a menedzsere.. A zenéjük és a videóik felügyeletét a Queen Music and Queen Films látta el.. 1979 : Queen koncert Jazz turné Sporthalle, Cologne, Németország. 1981 : Roger befejezte első szóló albumát, a Fun In Space-t. A borítót a Hypgnosis készítette, akiket a Pink Floyd-dal végzett munkájuk tett híressé.. 1988. Feloszlott a Cars együttes 1991 : Ezüst- és aranylemezes lett a Queen Innuendo száma Angliában Született: 1690. Francesco Maria Veracini firenzei zeneszerző, hegedűművész 1743. Giuseppe Ottavio Pitoni itáliai zeneszerző 1791. Charles J. Sax belga hangszerkészítő 1859. Victor Herbert (Victor August Herbert) ír-amerikai zeneszerző 1914. Vargyas Lajos népzenekutató 1922. Renata Tebaldi olasz opera-énekesnő 1938. Jimmy Carl Black/James Inkanish dobos (Frank Zappa/Farrell & Black Band/Muffin Men) 1939. Serly Lajos zeneszerző, színházalapító 1950. Richard Williams amerikai gitáros Kansas együttes tagja 1952. Jandó Jenő zongoraművész - Díjai : Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a Bartók-Pásztory-díj 1968. Lisa Marie Presley énekesnő 1971. Ron Welty amerikai dobos, az 1984-ben alakult Offspring együttes tagja 1975. Big Boi Grammy-díjas amerikai rapper, az Outkast tagja 1982. Molnár Ferenc "Caramel" énekes Elhunyt: 1939. Meghalt Serly Lajos operett- és dalszerző, az óbudai Kisfaludy Színház alapítója 2003. SANTAMARÍA, Mongo havannai születésű dzsesszzenész, a latin-amerikai dzsessz kiemelkedő alakja
A zenevilág hírei mára ... 02. 01.

Lapátra tették Caramelt


A Miss Balaton dobogósa, Schneider Lilla (24) szakított a Mega sztár 2. győztesével, Molnár Ferenc Caramellel (26). Az okokról egyelőre hallgatnak, ám az biztos, hogy Lilla már össze is pakolta a holmiját és hazaköltözött a szüleihez Úrhidára. Legalábbis ezt állítja egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Lilla döntött úgy, hogy kilép a kapcsolatból és visszaköltözik szülővárosába. Döntése oka volt többek között Caramel elviselhetetlen féltékenysége, állandóan számon kérte és felelősségre vonta, legalábbis úgy tudom. De ha minden igaz: döntésében nagy szerepet játszott, hogy ismét közelebbi kapcsolatba került volt kedvesével, vagyis azzal az úriemberrel, akivel Caramel előtt hosszú éveken keresztül együtt jártak – mesélte informátorunk.
Lapátra tették Caramelt

Színészi pályája


Színészi pályája Latinovits Zoltán diák- és amatőr színjátszó körök után kezdte színészi pályafutását. 1956-1959. Debreceni Csokonai Színház. Első szerepe: Molnár Ferenc: [[Játék a kastélyban]]. 1959-1961. Miskolci Nemzeti Színház. 1961-1962. Debreceni Csokonai Színház. 1962-1966. Vígszinház. Első ottani szerepe ismét a Játék a kastélyban. Legnagyobb sikere talán Shakespeare Rómeó és Júliája volt, melyet 1963 januárjában mutattak be. Júlia Ruttkai Éva volt. 1966-1968. Thália Színház. Benne: Örkény István: Tóték. 1969-1971. Vígszinház. Ezután gyakorlatilag pesti bojkottra ítélték. Haláláig már csak vidéken játszhatott a Veszprémi Petőfi Színházban. Itt megvalósíthatta régi álmát: rendezhetett. Németh László Győzelem c. drámáját valósíthatta meg. Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula és más költők verseinek ihletett előadója. Filmszerepek Számos filmben szerepelt, először 1959-ben a Gyalog a mennyországban. Ki látott engem? (1977) Az ötödik pecsét (1976) Ballagó idö (1976) .... 141 perc a befejezetlen mondatból (1975) Amerikai anzix (1975) A Pendragon legenda (1974) A dunai hajós (1974) A magyar ugaron (1973) "Les Évasions célèbres" (1972) TV-sorozat Volt egyszer egy család (1972) Csárdáskirálynő (1971) Szindbád (1971) A legszebb férfikor (1971) Szerelmi álmok (1970) Utazás a koponyám körül (1970) Isten hozta örnagy úr (1969) Az alvilág professzora (1969) Alfa Romeó és Júlia (1969) Az örökös (1969) Hazai pálya (1969) Komédia a tetön (1969) (TV) A Nagy kék jelzés (1969) Régi nyár (1969) (TV) Keresztelö (1968) Kártyavár (1968) .... Dr.Bán Falak (1968) Egri csillagok (1968) .. Csend és kiáltás (1967) Egy szerelem három éjszakája (1967) Fiúk a térröl (1967) Tanulmány a nökröl (1967) Kárpáthy Zoltán (1966) Aranysárkány, Az (1966) És akkor a pasas... (1966) Hideg napok (1966) Egy magyar nábob (1966) Minden kezdet nehéz (1966) Az orvos halála (1966) Sok hüség semmiért (1966) Fény a redöny mögött (1965) Iszony (1965) Sellö a pecsétgyürün I (1965) Szegénylegények (1965) Az Aranyfej Karambol (1964) Fotó Háber (1963) Oldás és kötés (1963) Pacsirta (1963) Az aranyember (1962) Kertes házak utcája (1962) Gyalog a mennyországba (1959) Könyvek 1973. Ködszurkáló 1985. Emlékszem a röpülés boldogságára (összegyűjtött írások) Kitüntetései (1966) – Jászai Mari-díj (1970) – Balázs Béla-díj (1975) – érdemes művész (1989) – Kossuth-díj (posztumusz)
Színészi pályája

Domján Edit -1932. december 25-én született


Domján Edit (Bp., 1932. dec. 25.–Bp., 1972. dec. 26.): színésznő. A SzAk elvégzése után 1954-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett. 1961–63-ban a Petőfi Színházban játszott, majd egy évadot a Nemzeti Színházban töltött. 1964-től váratlanul bekövetkezett tragikus haláláig a Madách Színház művésznője volt. Pályája kezdetén, Szegeden elsősorban szubrettszerepekben lépett színpadra, amelyekben jól kamatoztathatta kellemes hangját és harmonikus mozgását. Később is vj.-i figurákat alakított. Ezekben a szerepekben érvényesültek legjobban utánozhatatlan kis gesztusai, karikírozó képessége, tiszta, bensőséges lírája és nem utolsósorban vonzó nőiessége. Kiemelkedő sikerei voltak :Molnár Ferenc Üvegcipő c. művének Irmája és Achard A bolond lány c. darabjának címszerepe. Korán, 1960-ban kezdett filmezni, majd a televízió is gyakran foglalkoztatta. 1965-ben Jászai Mari-díjat kapott. F.Sz. Stázi (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Checca (Goldoni: Csetepaté Chioggiában); Puck, Titánia (Sh.: Szentivánéji álom); Polly (Brecht–Weill: Koldusopera); Diana (Lope de Vega: A kertész kutyája); Juli (Molnár F.: Liliom); Colombe (Anouilh); Célimène (Molière: A mizantróp); Tóth Hermin (Szomory D.: Hermelin); Clodia (Füst M.: Catullus); Mirandolina (Goldoni: A fogadósné); Natasa (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Candida (Shaw).
Domján Edit -1932. december 25-én született

Tolnay Klari 2


Főbb színházi szerepei Deval: A francia szobalány (Francoise) Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (Mostohalány) Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Szonya) Sartre: Tisztességtudó utcalány (Lizzie) Shakespeare: Rómeó és Júlia (Júlia) Molnár Ferenc: Liliom (Julika) Csehov: Cseresznyéskert (Andrejevna) Miller: Pillantás a hídról (Beatrice) Williams: A vágy villamosa (Blanchet) Molnár: A hattyú (Alexandra) Gorkij: Éjjeli menedék (Natasa) Csehov: Három nővér (Irina) Albee: Nem félünk a farkastól (Martha) Kilty: Kedves hazug (Mrs. P. Cambell) Örkény: Macskajáték (Giza) Arbuzov: Kései találkozás (Nő) Higins: Maude és Harold (Maude) Thomson: Aranytó (Ethel Thayer) Wilder: A mi kis városunk (Mrs.Gibbs) Hubay: Ők tudják, mi a szerelem (Estella) Ibsen: Nóra (Nóra) Filmjei Meseautó (1934) – Sári Az új rokon (1935) – Kenyereslány Az okos mama (1935) – Erzsike, Tabódy lánya Tisztelet a kívételnek (1936) – Vera, Kántorék lánya Légy jó mindhalálig (1936) – Bella, Viola húga A kölcsönkért kastély (1937) – Mary, Gruber lánya Az én lányom nem olyan (1937) – Gitta, Hubay Péter lánya A hölgy egy kissé bogaras (1938) – Takács Klári / Bimbi Gyimesi vadvirág (1938) – Magdolna, Palánka felesége Döntő pillanat (1938) – Éva, Bálint Gábot felesége Azurexpressz (1938) – Teri Toprini nász (1939) – A gróf felesége Margithídi kaland (1939) Hat hét boldogság (1939) – Éva, Bozsó lánya Vissza az úton (1940) Tóparti látomás (1940) – Balázs Anna A szerelem nem szégyen (1940) – Suzanne, francia nevelőnő Erzsébet királyné (1940) – Latkóczy Ida Az ördög nem alszik (1941) – Éva Néma kolostor (1941) Kádár ontra Kerekes (1941) – Kádár Erzsi ügyvéd Havasi napsütés (1941) – Fifi, a vezérigazgató lánya Három csengő (1941) – Anna Egy csók és más semmi (1941) – Nadányi Ervinné, Anni Pista tekintetes úr (1942) – Rolla, Horváth lánya Férfihűség (1942) – Maya, francia orvosnő Katyi (1942) – Varga Kató / Katyi Szerencsés flótás (1943) – Klári Rákóczi nótája (1943) – Koltai Krisztina Ágrólszakadt úrilány (1943) – Jánossy Éva Idegen utakon (1944) – Máté Judit Beszterce ostroma (1948) – Apolka Tűz (1948) – Asztalos Mária Egy asszony elindul (1949) – Bangháné, Ilonka Déryné (1951) – Déryné Rokonok (1954) – Lina, Kopjássné Mese a 12 találatról (1956) – Bartháné, patikus Ünnepi vacsora (1956) – Márta A tettes ismeretlen (1957) – Miklósiné Zsófi Dani (1957) – Aranka Micsoda éjszaka! (1958) – Karsai Klára Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Csiszérné Fűre lépni szabad (1960) – Anna, Kéri felesége Virrad (1960) – Elza, Szabó felesége Mindenki ártatlan? (1961) Nem ér a nevem (1961) – Bende Etelka, jegypénztárosnő Angyalok földje (1962) – Miklós anyja Fagyosszentek (1962) – Gyepes felesége Pacsirta (1963) – Tóni, Vajkayné Fáklyaláng (1963) (TV film) – Kossuth felesége Hogy állunk, fiatalember? (1963) – Bálintné Ők tudják, mi a szerelem (1964) (TV film) – Estelle Debouf Fournier Ezer év (1964) – Mrs. Bencsik Apa (1966) – Anya Utószezon (1966) – Szilágyiné A koppányi aga testamentuma (1967) – Babocsai Gáspárné Az özvegy és a százados (1967) – özvegy Holló Józsefné Családi tűzhely (1968) (TV film) – Pertics Jenőné Elsietett házasság (1968) – özvegy Komáromi Gézáné Hatholdas rózsakert (1970) – Ilka néni Szemtől szemben (1970) – Sajbánné Szerelmi álmok – Liszt (1970) – Kozima, Liszt leánya A Danaida (1971) (TV film) – Nóra Reménykedők (1971) – Endrényiné, Emmi Jó estét nyár, jó estét szerelem (1972) – Juhászné Volt egyszer egy család (1972) – Bujták grófnő Asszony a viharban (1975) (TV film) – Sudárné Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!... (1975) (TV film) Ballagó idő (1976) – Nagymama Fekete gyémántok (1976) – Theudelinda grófnő Mélosz pusztulása (1976) (TV film) Drága kisfiam (1978) – Anya Legato (1978) – Zarkóczy Rózsika Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978) – Zsani néni Kojak Budapesten (1980) – Szalánczyné A csoda vége (1983) – Bözsi Ők tudják, mi a szerelem (1983) (TV film) – Estella Reumavalcer (1983) (TV film) A vörös grófnő (1984) – Geraldin, Károlyi nevelőanyja Bevégezetlen ragozás (1985) (TV film) Vili, a veréb (1989) – Verbéna, hang Díjai Kossuth-díj (1951; 1952) érdemes művész (1950) kiváló művész (1954) Pro Arte-díj (1972) SZOT-díj (1972) Erzsébet-díj (1987) A Halhatatlanok Társulata örökös tagja (1996) Budapest díszpolgára (1997) Wikipedia
Tolnay Klari 2

1918 Augusztus 22.


Megszületett Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész. Pályája a Royal Revü Varietében indult, de hamarosan a Vígszínházhoz került, amelyhez a háború után is hű maradt. Az államosítást követően az Ifjúsági Színházhoz került. 1951-ben az újjáépült Vígszínházban működő Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. A nevét 1960-ban újra megkapó Vígszínháznak nyugdíjba vonulásáig tagja maradt. Szerepei: Liliom (Molnár Ferenc); Trepljor (Csehov: Sirály), Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő). Filmszerepei: Ördöglovas, Díszmagyar, Különös házasság, Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Redl ezredes.
1918 Augusztus 22.

magyarok 8


A magyar kultúra is hozzájárult a világ és az emberiség fejlődéséhez, bár külföldön nem mindig ugyanazok a személyek és eredmények a legismertebbek, mint a magyarság körében, ami a különböző nemzetközi díjak magyar nyerteseinek kiválasztásában is megmutatkozik. A 20. század legnagyobb tudósai között tartják számon Erdős Pál matematikust és Neumann Jánost, a modern számítógép atyját, Nobel-díjban részesült többek között Szent-Györgyi Albert a C-vitamin felfedezéséért, és világszerte ismertek Szilárd Leó és Teller Ede, a világtörténelmet is befolyásoló atombomba fő elméleti kidolgozói. Magyar feltalálók nevéhez fűződik a gyufa, a szódavíz, a telefonközpont, a golyóstoll, a villanymozdony és a BASIC programozási nyelv. A magyar irodalom alkotói közül Nyugat-Európa szerte ismert Molnár Ferenc, Márai Sándor, Kodolányi János, Kerényi Károly vagy Esterházy Péter, Kertész Imre pedig irodalmi Nobel-díjban is részesült. A magyar képzőművészek közül külföldön is sokfelé számon tartják például Munkácsy Mihály és Vásárhelyi Győző (Vasarely) alkotásait, a magyar filmrendezők közül pedig Jancsó Miklós és Szabó István filmjeit. Az utóbbinak Mephisto című alkotása az Oscar-díjat is elnyerte. Az animációs film kategóriában Rófusz Ferenc szintén Oscar-díjban részesült. Magyar származású volt az amerikai film két kiemelkedő mestere, George Cukor és Kertész Mihály. Robert Capa, a híres amerikai fényképész is Budapesten született. A magyar film teszi halhatatlanná olyan nagy színészek emlékét is, mint például Páger Antal, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda és Kállai Ferenc. A zeneszerzők közül világhírű Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kurtág György és Ligeti György, az előadók közül például Rost Andrea, Gulyás Dénes, Pege Aladár, Cziffra György vagy Kocsis Zoltán. A magyar sportolók elsősorban a vízi sportágakban (úszás, vízilabda, kajak-kenu), öttusában, vívásban, birkózásban, ökölvívásban és tornában sikeresek immár évtizedek óta. Az 50-es években világhírre tett szert a magyar labdarúgás (az Aranycsapat) is. A legnagyobb magyar sportolók közé tartozik például Hajós Alfréd, Balczó András, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Puskás Ferenc, Albert Flórián, Wichmann Tamás, Papp László, Magyar Zoltán, Gyarmati Dezső, Kárpáti György, Faragó Tamás, a Regőczi Krisztina-Sallai András kettős, Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina. Egyedülálló magyar sportág a Kassai Lajos által kialakított lovasíjászat. Neves magyar személyek: Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő (1834) Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő (1834) Néhány személyiség, akiknek a nevéhez a nemzeti emlékezet valamilyen különleges kitüntető jelzőt kapcsol: * Árpád fejedelem, a honszerző * Szent István, az államalapító * IV. Béla, a második honalapító * Hunyadi János, a törökverő * Az igazságos Mátyás király * Zrínyi Miklós, a szigeti hős * Zrínyi Ilona, Munkács hős védője * II. Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelem * Bolyai János, a modern matematika atyja * Semmelweis Ignác, az anyák megmentője * Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” * Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök * Kossuth Lajos, a szabadságharc vezére * Petőfi Sándor, a szabadságharc költője * Deák Ferenc, a haza bölcse * Blaha Lujza, a nemzet csalogánya * Nagy Imre, 1956 mártír miniszterelnöke * Puskás Ferenc, az Aranycsapat kapitánya A legnépszerűbb magyarok listája 1999-ben 1999-ben, az évezred végén az origo, az RTL Klub, a Népszava és a Színes RTV "2000 magyar" címmel szavazást rendezett. Az akció során interneten, telefonon és levelezőlapon lehetett szavazni a legnagyobb történelmi és kortárs magyar személyiségre. A szavazók a közzétett 2000 név közül választhattak. A szavazás három fordulóban bonyolódott, a döntőbe 20-20 személy jutott, akik közül már csak egy-egy személyre lehetett szavazni. Az akció előrehaladtával a szavazás kiírói egyre bővebb életrajzok közzétételével segítették az érdeklődőket. A játék során összesen 34 ezer szavazat érkezett, a döntő fordulóban 18 ezren vettek részt. A legtöbb szavazatot a következő 20-20 személy kapta (az eredmény jelentős részben az RTL klub és a Népszava közönségének véleményét tükrözte):[26] Történelmi kategória: 1. I. István 2. Széchenyi István 3. Kádár János 4. Árpád fejedelem 5. I. Mátyás 6. Semmelweis Ignác 7. Szent-Györgyi Albert 8. Ady Endre 9. Arany János 10. Kossuth Lajos 11. Neumann János 12. Petőfi Sándor 13. József Attila 14. Deák Ferenc 15. Hunyadi János 16. Bartók Béla 17. Dobó István 18. II. Rákóczi Ferenc 19. Erkel Ferenc 20. Kodály Zoltán Kortárs kategória: 1. Göncz Árpád 2. Horn Gyula 3. Egerszegi Krisztina 4. Teller Ede 5. Béres József 6. Hofi Géza 7. Kovács István 8. Makovecz Imre 9. Balczó András 10. Soros György 11. Németh Miklós 12. Puskás Ferenc 13. Farkas Bertalan 14. Czeizel Endre 15. Sinkovits Imre 16. Rubik Ernő 17. Zenthe Ferenc 18. Vitray Tamás 19. Papp László 20. Fa Nándor
magyarok 8

Varsányi Irén


(Győr, 1876. aug. 16.–Bp., 1932. okt. 17.): színésznő. 1894-ben felvették a SzAk-ra, de két év múlva Ditrói Mór a Vígszínház társ.-ához szerződtette. Haláláig a színház tagja maradt, csak néhány vendégfellépést vállalt. Hegedűs Gyula mellett Varsányi Irén játéka határozta meg a Vígszínház stílusát és arculatát. A pikáns francia bohózatok könnyű hölgyeit és Csehov drámáinak bonyolult lelkületű alakjait egyaránt megformálta. Szerepeit természetességgel, átéléssel, a legapróbb részletekig kidolgozva játszotta el. A legegyszerűbb színésznő volt és a legbonyolultabb lelket is ábrázolni tudta. A m. drámaírók (Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért, Heltai Jenő) műveiben megteremtette a pesti polgárasszony típusát. Több némafilmben is szerepet kapott.
Varsányi Irén

1952 Április 2. (56 éve történt) Meghalt Molnár Ferenc író, drámaíró, újságíró (A Pál utcai fiúk). Jómódú orvos fia volt, 1896-ban jogot hallgatott Genfben, 1897-től hírlapíró lett Budapesten, megjelent az első novelláskötete. 1902-ben bemutatták első színdarabját, A doktor úr-at. Gyors írói sikereit prózában A Pál utcai fiúk (1907.), színpadon A testőr (1910.) tetőzte be. Első felesége Vészi Margit, a második Fedák Sári, a harmadik Darvas Lili volt. A világirodalom egyik legszebb ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk mellett kiemelkedő színműve a Liliom, Az üvegcipő és a Játék a kastélyban.

Ruttkai Éva


Ruttkai Éva (született: Russ Éva, Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) magyar színésznő, Ruttkay Ottó testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa.Ruttkai Évát Russ vezetéknévvel anyakönyvezték, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Még nem volt hároméves, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos szerepével: „Parancsolj velem, Tündérkirálynő!”. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznője, Makay Margit tanította, és a gyermekszínházban olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr. Hevesi Sándor rendező dicsérő szavainak köszönhető, hogy végül színésznő lett belőle: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz.”. 1945-ben egy szavalattal lépett fel a Zeneakadémián, ahol felfigyelt rá Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, és leszerződtette. Három hónappal később Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának főszerepében debütált (a beteg Tolnay Klári helyére beugorva). 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahol klasszikus darabok sorában szerepelt, úgy gondolta: „szükségem van tanulásra, tapasztalásra, hogyan kell például verses darabot játszani, hogyan kell sokfélét játszani” [1]. Együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal, Olty Magdával. Ekkor szerettek egymásba Gábor Miklóssal (a kor ünnepelt színészével), akivel 1950-ben összeházasodtak, és két évvel később megszületett lányuk: Júlia. 1951-ben visszatért a Vígszínházhoz (akkor hivatalosan a Magyar Néphadsereg Színháza), amelynek haláláig tagja is maradt. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, akivel egymásba szerettek, és a férfi haláláig együtt is éltek. Ahogy Ruttkai Éva egy késői visszaemlékezésében elmondta: „Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő…” [1]. Utolsó premierje a Vigadó kamaratermében volt Bellon Gyöngéd kötelék című darabjában 1986. április 24-én. Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, melyeket nagylemezei örökítettek meg az utókor számára. Több mint félszáz filmben és számos tv-játékban szerepelt. Többször részesült állami kitüntetésben: * 1955 és 1959 Jászai Mari-díj * 1960 Kossuth-díj * 1966-ban Érdemes művész * 1971-ben Kiváló művész * Pro Arte-díj [2] Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban kiváló teljesítményt nyújtott. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található, gránit síremlékét Nagy István János szobrászművész készítette. [3] 2002-től – Anna Karenina (regény) szerepében megörökítve – egész alakos bronz szobor őrzi emlékét a Nemzeti Színház szoborparkjában.
Ruttkai Éva

Fedák Sári


Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna.1899-ben végezte el a Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ebben az évben színpadra került a Magyar Színházban a Gésák című darabban, Molly szerepében. 1900-tól játszott többek között Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Szinházban, a Vígszínházban, 1932-ben a nyíregyházi színházban. Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. Fellépett Berlinben és Párizsban is, 1922-ben, 1925-ben, majd 1934-ben pedig – részben egyedül, részben pedig maga szervezte társulattal – bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája. 1922-ben házasságot kötött Molnár Ferenccel, akinek második felesége volt, de 1926-ban elváltak. Mindig primadonnaságra vágyott, kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, a színpadon senki ne takarja. 1904-ben birtokot vásárolt és kastélyt építetett Tótszerdahelyen, ahol a színházi évadok után pihent és gazdálkodni is próbált, innen ered „agrárius primadonna” elnevezése. Az 1940-es években az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. Ekkor már egyre inkább irredenta-nacionalista nézeteket hirdetett, rokonszenvezett a nemzetiszocializmussal. 1944-ben a bécsi Donausender német fasiszta rádió munkatársaként a háború folytatására uszított, ezért II. világháború után a népbíróság jogerősen nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelynek letöltése után Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban. Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, többé nem tért vissza a színpadra.
Fedák Sári

IN MEMORIAM KASZÁS ATTILA (1960.MÁRC.16-2007.MÁRC.23)



Kaszás Attila (Vágsellye, 1960. március 16. – Budapest, 2007. március 23.) színész. Kaszás Attila az akkori Csehszlovákiában, Vágsellyén született, de gyermekkorát Vágfarkasdon töltötte, ahol szülei a helyi iskolában tanítottak. Az iskolát Komáromban végezte, majd 1979-ben felkerült Budapestre a Színház és Filmművészeti Főiskolára, amit 1983-ban végzett el Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként. 1984-től tizenöt éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, majd négy évig szabadúszó színész volt. 2003 óta volt a Nemzeti Színház tagja. Játszott a Katona József Színházban, az Új Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, a Rock Színházban, valamint Győrben, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden. Első komoly sikerét 1990-ben, Georg Büchner Leonce és Léna című darabjában Leonce megformálásával érte el, amiért megkapta a legjobb férfialakítás díját. Pályája során mintegy ötven darabban játszott főszerepet, televíziós és mozifilmekben szerepelt, különleges muzikalitása, kitűnő hangi adottságai révén számos zenés darabban és musicalben is remek alakítást nyújtott. Eszenyi Enikővel kötött első házassága, majd Balázsovits Edittel való kapcsolata után másodszor is megnősült. 2005-ben megszületett kisfia, Jancsi. Színésztársa, Trokán Péter elmondása szerint már napokkal rosszulléte előtt erős fejfájásra panaszkodott. 2007. március 19-én a Tizenkét dühös ember című darab kezdete előtt hirtelen összeesett. A mentőben újraélesztették, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet intenzív osztályára szállították, ahol agyvérzést állapítottak meg nála. Négy napon keresztül kómában feküdt, életét a március 22-én éjszaka elvégzett tehermentesítő koponyaműtét sem tudta már megmenteni, március 23-án 19 óra 40 perckor meghalt. Színházi szerepei * Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (a 4. esküdt) * Calderón: Az élet álom (Astolfo) * Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (a holdbeli csónakos) * Bíró Sándor: Sárga liliom (Thurzó Sándor főhadnagy) * Shakespeare: III. Richárd (Buckhingham herceg) * Caragiale: Farsang (adóhivatali gyakornok) * Katona József: Bánk bán (Biberach) * Vörösmarty Mihály-Spiró György: Czillei és a Hunyadiak (Bodó) * Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Ambrus diák) * Mihail Bulgakov: Iván, a rettentő (Zsorzs Miroszlavszki) * Gorkij: Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepel) * Arthur Miller: Az ügynök halála (Happy) * Niccodemi: Hajnalban, délben, este (Mario) * Shakespeare: III. Richard (Lord Hastings) * Shakespeare: Ahogy tetszik (Orlando) * Shakespeare: Macbeth (Macbeth) * Georg Büchner: Leonce és Léna (Leonce) * Dés–Geszti-Békés: A dzsungel könyve (Sir Kán) * Szomory Dezső: Györgyike drága gyermek (Tersánszky László) * John Osborne: Dühöngő ifjúság (Jimmy) * Molnár Ferenc: Liliom (Liliom) * Heinrich von Kleist: A heilbronni Katica (Vihar Frederik) * Goethe: Faust (Mefisztó) * Sławomir Mrożek: Tangó (Edek) * Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Szvidrigaljov) * Szigethy András: Kegyelem (Rajk László elvtárs) * Füst Milán: IV. Henrik (IV. Henrik) * Shakespeare: A vihar (Caliban) * Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Benedetto) * Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (Dmitrij) * Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara (Chance Wayne) * Vörösmarty: Csongor és Tünde (Csongor) * Szomory Dezső: Hermelin (Pálfi Tibor) * Molière: Don Juan (Don Juan) * Shakespeare: Téli rege (Leontes király) * Békés Pál–Rozgonyi Ádám: Szegény Lázár (Lázár) * Tóth Ede: A falu rossza (Göndör Sándor) * Márai Sándor: Füveskönyv * Csáth Géza: A Janika (Boér Kálmán) * G. B. Shaw: Az ördög cimborája (Dudgeon Richard) * Csurka István: Ki lesz a bálanya? (Juhász) * Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek (Fekete) * Székely János: Caligula helytartója (Lucius) * Füst Milán: A néma barát (Theodor) * Csehov: A három nővér (Versinyin) Zenés szerepei * Kacsóh Pongrác:János vitéz (János vitéz) * Szörényi-Pozsgai-Fonyódi: Árpád népe (Oszvald) * Presser–Horváth–Sztevanovity: A padlás (Rádiós) * Zerkovitz: Csókos asszony (Dorozsmay Pista) * MacDermot–Rado–Ragni: Hair (Claude) * Brecht–Weill: Koldusopera (Bicska Maxi) * Andersson–Ulvaeus–Rice: Sakk (Anatolij) * Bernstein: West Side Story (Tony) * Styne–Merrill: Van aki forrón szereti (Joe) * Kodály Zoltán: Háry János (Háry János) * Schönberg–Maitby–Boublil: Miss Saigon (Professzor) * Szirmai–Bakonyi–Gábor: Mágnás Miska (Miska) * Szörényi–Nemeskürthy: Atilla, Isten kardja (Önögész) * Szakcsi Lakatos Béla–Csemer Géza: A bestia (a kakastollas lovag) * Szörényi–Bródy: István, a király (Laborc) * Sarkadi–Ivánka–Szörényi–Bródy: Kőműves Kelemen (Ambrus) * Schönberg-Boublil-Victor Hugo-Miklós Tibor: A nyomorultak (Enjorlas) * Mario Vargas Llosa–Kapás Dezső: Pantaleón és a hölgyvendégek (a prédikátor) * Várkonyi Mátyás–Béres Attila : A bábjátékos (Diák) * Rodgers–Hammerstein: A muzsika hangja (Georg von Trapp kapitány) Filmszerepei * A kísértés (2007,TV) * 56 csepp vér (2007) * Kútfejek (2006) * Indián nyár (2006, TV) * Üvegfal (2005, TV) * Egy hét Pesten és Budán (2003) * Hukkle (2002) * Üvegtigris (2000) * Érzékek iskolája (1995) * Tükörgömb (1994, TV) * Patika (1994, TV-sorozat) * Társasjátékok (1992, TV) * Lement a hold (1992, TV) * Területrendezés (1991, TV) * Isten hátrafelé megy (1990) * Síremlék (1990, TV) * Nincs itthon az Isten (1989, TV) * Heten Budapest ellen (1989, TV) * Peer Gynt (1988, TV) * Hét akasztott (1988, TV) * Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1987) * A másik ember (1987) * Farkasok és bárányok (1987, TV) * Kaland az élet (1987, TV) * Mint egy fekete kismacska nyaka (1987, TV) * Börtönkarrier (1986, TV) * Nyolc évszak (1985-86, TV) * Kőmíves Kelemen (1986) * Zuhanás közben (1986) * Hány az óra, Vekker úr? (1985) * Nőuralom (1984) * Az élet muzsikája (1984) * Boszorkányszombat (1983) * Fehér rozsda (1983, TV) * Napló gyermekeimnek (1983) * Macbeth (1982, TV) * Cha-cha-cha (1981) Szinkronszerepei ismertebb filmekben * Északnyugati átjáró (Spencer Tracy) * Asterix, a gall (Assurancetourix) * Asterix tizenkét próbája (Assurancetourix) * Pár dollárral többért (Klaus Kinski) * Szelíd motorosok (Jack Nicholson) * Pillangó (Dustin Hoffman) * Kabaré (Michael York) * Száll a kakukk fészkére (Jack Nicholson) * Apokalipszis most (Frederic Forrest) * Beverly Hills-i zsaru – trilógia (Judge Reinhold) * A smaragd románca (Michael Douglas) * JFK – A nyitott dosszié (Gary Oldman) * Kutyaszorítóban (Steve Buscemi) * Médium (Zahn McClarnon) * Csodálatos Júlia (Shaun Evans) * A hálózat csapdájában (Jeremy Northam) * Játsz/ma (Sean Penn) * Angyalok háborúja (Elias Koteas) * Zűrzavar (Sean Penn) * Az őrület határán (Elias Koteas) * Armageddon (Steve Buscemi) * Farkangyal (JM J. Bullock) * A három amigó (Martin Short) * Felejtés (Dominic Scott) * Kávé és cigaretta (Iggy Pop) * Krokodil Dundee 2. (Juan Fernández) * Tűzzel-vassal (Wojciech Malajkat) * Legyetek jók, ha tudtok (Rodolfo Bigotti) * Pókemon:Az első film (Mewtwo) * A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső (Jason Statham) * U-571 (Matthew McConaughey) * Egy csodálatos elme (Paul Bettany) * Örvénylő vizeken (Sean Penn) * Szörny Rt. (Steve Buscemi) * Rosencrantz és Guildenstern halott (Tim Roth) * Titokzatos folyó (Sean Penn) * Batman: Kezdődik! (Gary Oldman) * A tolmács (Sean Penn) * Oltalmazó ég (Campbell Scott) * Zöld Kártya (Gregg Edelman) * Betolakodó (Charles Powell) * A Király összes embere (Sean Penn) * Nem vagyunk mi angyalok (Sean Penn) * Buhersereg (Joaquin Phoenix) * 21 gramm (Sean Penn) * Szeretném, ha szeretnél (Matthew McConaughey) * Pénz beszél (Matthew McConaughey) * Szahara (Matthew McConaughey) * Fekete víz (Tim Roth) * A Richard Nixon-merénylet (Sean Penn) * 24 (10-24. rész) (Zeljko Ivanek) * Las Bandidas (Dwight Yoakam) * Döglött hal (Billy Zane) * Óz, a csodák csodája (Ray Bolger) * Ki nevel a végén? (John Turturro) * Több, mint sport (Matthew McConaughey) Albumai Tomboló Hold (1998) Tracklist: 1. Helló Hold 2. Még Egy 3. Síremlék 4. Csillagséta 5. Álomhadsereg 6. Ballada 7. 100 Év 8. Barbie 9. Végtelen kékség 10. Fagyi 11. Úgy néztél Rám tegnap 12. Szavak nélkül 13. Mama 14. Elfelejtett Bossanova A 7 parancsszó (2001) - Kovács Ákossal közösen Tracklist 1. Az éj felén túl (részlet)(nyitány) 2. Pygmalion dala (hangolás) 3. Kétely (szörnyű jel) 4. Amíg megteheted (lelépni most) 5. Fény kép (tornyokból harangszó) 6. Kéjverseny (dal egymásnak) 7. A 7 parancsszó (a fénybe) Kit ringat a bölcső... Janikát! (2007) Tracklist: 1. Gazdag Erzsi - Szarka Gyula: Biztató bölcsődal 2. Csorba Piroska -Szarka Gyula: Reggelre csak fél zoknit találok 3. Csoóri Sándor - Szarka Gyula: Medárdi eső 4. Móricz Zsigmond: Disznók az esőben 5. Móricz Zsigmond: A bölcs róka Róka, róka gyere ki (népi mondóka) 6. Móriczs Zsigmond - Szarka Gyula: A pórul járt farkas 7. Csukás István: A molnár tyúkja 8. Utassy József - Szarka Gyula: Varjúlakodalom 9. Dirmeg-dörmög a medve(népdal) 10. Móricz Zsigmond: A medve meg a mór 11. Baranyi Ferenc: Kecskekörmök 12. Tóth Bálint: A ház a törpéi 13. Kosztolányi Dezső - Samu: Oly jó ébredni 14. Móra Ferenc - Samu: Búcsúzik a rigó 15. Móra Ferenc - Samu: Búcsúzik a rigó 16. Benedek Elek - Samu: A páva és a varjú 17. Gyulai Pál - Samu: Pulyka és a veréb 18. Móra Ferenc - Samu: Az egyszeri szarka 19. Gyulai Pál- Samu: Szarka és a gilice 20. Gárdonyi Géza- Samu: A négy cica 21. A féreg farkincája (népköltés) - Samu 22. Pósa Lajos- Samu. Mese a nyulakról 23. Tompa Mihály - samu: felhő Esik az eső (népi mondóka) 24. Gyulai Pál - Samu: Szél és a nap 25. Rudnyánszky Gyula - Samu: Vége van a meleg nyárnak 26. Móra Ferenc - Samu: Haragos szél 27. Móra Ferenc - Samu: Volt nekem (Csalimese) 28. Benedek Elek - Samu: Mikor én 29. Gárdoyni Géza - Samu: Altató 30. Móra Ferenc - Samu: Altató Díjai * 1988 – Hegedűs Gyula-emlékgyűrű * 1990 – Jászai Mari-díj és a Színházi találkozó Legjobb férfialakítás díja * 1992 – Ajtay Andor- és Ruttkai Éva-emlékdíj * 2005 – Súgó Csiga-díj * 2006 – Budai-díj Radnóti versek
Minden jog fenntartva. 2012 Blogter.com kft.
Címlap | Felhasználási feltételek | Mommo Etikai Kódex | Kapcsolat és impresszum | Médiaajánlat