Egerszegi Krisztina


EGERSZEGI KRISZTINA


EGÉRKE
EGERSZEGI KRISZTINA

EGERSZEGI KRISZTINA


EGÉR
EGERSZEGI KRISZTINA

Egerszegi Krisztina


Egerszegi Krisztina 1974. augusztus 16-án született Budapesten. Ötszörös olimpiai bajnok úszó, sportágának egyik legsikeresebb versenyzője. 1993 Európa-bajnok (100 és 200 m hát, 200 m pillangó, 400 m vegyes) 1994 világbajnoki ezüstérmes (200 m hát) világbajnoki ötödik helyezett (100 m hát) 1995 kétszeres Európa-bajnok (200 m hát és 400 m vegyes) második helyezett (női 4×100 m vegyesváltó) 1996 olimpiai bajnok (200 m hát), Atlanta olimpiai bronzérmes (400 m vegyes), Atlanta - 97-szeres magyar bajnok - 7-szer megválasztották az Év sportolónőjének (1988-1992 között ötször zsinórban) 1987-től 1996-ig 3-szor a világ legjobb női úszója (1991, 1992) - 1996-ban Amerikában a The Time és Olaszországban a Corriere dello Sport a világ első számú sportolójává választotta - Európa legjobb sportolónője (1992) - Az évszázad magyar sportolója Első olimpiai fellépésére 1988-ban, Szöulban kerül sor, ahol 14 évesen előbb ezüstérmet szerzett 100 méteres hátúszásban, majd 200 háton leiskolázta a számot évek óta uraló NDK-beli vetélytársakat. Elképesztő, de a NOB honlapján talált adatok szerint 19 kilóval könnyebb volt, mint az őt követő "legsudárabb" döntőbeli rivális... 1992-ben mindkét hátúszó számban diadalmaskodott, sőt, elindulva a 400 méteres vegyes úszásban olyan idővel győzött, amelyet Petra Schneider 1982-es rekordja óta nem látott a világ. 1996-ban, Atlantában bronzérmet szerzett 400 vegyesen, 200 háton azonban nem talált legyőzőre, megszerezve ezzel ötödik olimpiai aranyát. 100 méteren már nem indult el, noha a vegyes váltóban elért részideje alapján egyértelmű aranyvárományos lehetett volna a hátúszás sprinttávján is. Legnagyobb sikerei: 1988 olimpiai bajnok (200 m hát), Szöul olimpiai ezüstérmes (100 m hát), Szöul háromszoros ifjúsági Európa-bajnok (100 és 200 m hát, 200 m vegyes) 1989 háromszoros felnőtt Európa-bajnoki ezüstérmes (400 m vegyes, 100 és 200 m hát) négyszeres ifjúsági Európa-bajnok (100 és 200 m hát 200 és 400 m vegyes) ifjúsági Európa-bajnok ezüstérmes (200 m pillangó) 1991 kétszeres világbajnok (100 és 200 m hát) háromszoros Európa-bajnok (100 és 200 m hát, 400 m vegyes) 1992 háromszoros olimpiai bajnok (100 és 200 m hát, 400 m vegyes), Barcelona Európa legjobb női sportolója a világ második legjobb női sportolója
Egerszegi Krisztina

Szűk három hét múlva kezdetét veszi a XXIX. nyári olimpia. A pekingi játékok előtt a világ sajtóorgánumai elkészítik a maguk szubjektív ranglistáit, a sorból az [origo] sem maradhat ki. Összeállításunkban ezúttal a világ legeredményesebb, legsikeresebb női sportolóiból válogattuk össze a magunk tízes listáját - közte olyan magyar csillagokkal, mint Keleti Ágnes és Egerszegi Krisztina.


Larissza Latinyina 1934. december 27-én született a mai Ukrajna területén található Hersonban. Pályafutása során összesen 18 olimpiai érmet (közte kilenc aranyat!) nyert, amely máig megdönthetetlen rekordnak számít. Az 1954-es római világbajnokságon mutatkozott be a világnak, ahol máris aranyérmet nyert a szovjet csapattal. Az 1956-os olimpián győzött az egyéni összetett versenyben, valamint a lóugrásban és a talajtornában (holtversenyben Keleti Ágnessel). Emellett ezüstérmet nyert a felemáskorláton, a szovjet csapat tagjaként pedig egy arany- és egy bronzérmet szerzett. Az 1960-as olimpián ismét megnyerte az egyéni összetett versenyt és a talajtornát. Gerendán és felemáskorláton ezüstérmet szerzett, lóugrásban pedig bronzot. A szovjet csapat tagjaként újabb aranyérmet nyert. Az 1964-es olimpián az összetett versenyben második lett Vera Caslavská mögött, de két újabb aranyérmet nyert talajtornában és csapatversenyben. Emellett ezüstérmet szerzett lóugrásban, gerendán és felemáskorláton pedig bronzot. A világbajnokságokon összesen nyolc arany, négy ezüst és egy bronz a mérlege.
Szűk három hét múlva kezdetét veszi a XXIX. nyári olimpia. A pekingi játékok előtt a világ sajtóorgánumai elkészítik a maguk szubjektív ranglistáit, a sorból az [origo] sem maradhat ki. Összeállításunkban ezúttal a világ legeredményesebb, legsikeresebb női sportolóiból válogattuk össze a magunk tízes listáját - közte olyan magyar csillagokkal, mint Keleti Ágnes és Egerszegi Krisztina.

Események, évfordulók 08. 16.


Az év 228. napja, az évből hátralévő napok száma 137. Érdekesebb évfordulók augusztus 16-án: ÜNNEPEK SZENT RÓKUS ÜNNEPE AUGUSZTUS 16-ÁN TÖRTÉNT 1570. Speyerben megegyezés jött létre I. Miksa magyar király és János Zsigmond magyar király, erdélyi fejedelem között Erdély egyesítéséről a királyi Magyarországgal. 1717. Savoyai Jenő herceg seregei megverték a Belgrád felszabadítására érkező törököket. 1884. Budapesten átadták a Keleti-pályaudvart. (125 éve) 1938. Szent István halálának 900. évfordulóján megkezdődött a magyarok második világtalálkozója Budapesten. 1945. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány döntött az általános iskolák létrehozásáról. 1991. II. János Pál személyében először látogatott Magyarországra római pápa. 2001. Egyházi tulajdonba került a budapesti Szent István Bazilika. 2003. Budapesten megalakult a Roma Polgárjogi Mozgalom. 2006. Az izraeli hadsereg megkezdte a kivonulást a Dél-Libanonban megszállt övezetek egy részéből. AUGUSZTUS 16-ÁN SZÜLETETT 1845. LIPPMANN, Gabriel Nobel-díjas francia fizikus, akadémikus 1849. KJELDAHL, Johan Gustav dán kémikus, egy lombikfajta névadója (160 éve) 1859. KINCS GYULA író, újságíró, pedagógus (150 éve) 1904. STANLEY, Wendell Meredith Nobel-díjas amerikai biokémikus (105 éve) 1914. BOJÁR SÁNDOR Balázs Béla-díjas fotóriporter, fotóművész (95 éve) 1919. SZAMARAKISZ, Antonisz görög író (90 éve) 1924. GENCSY SÁRI operaénekes (koloratúr szoprán), érdemes művész (85 éve) 1934. RICHARD, Pierre francia filmszínész, rendező (75 éve) 1939. TOROK CSABA vajdasági magyar költő, műfordító (70 éves) 1954. CAMERON, James amerikai filmrendező és producer (55 éves) 1954. GUTTMAN ANDRÁS biokémikus, az MTA külső tagja (55 éves) 1974. EGERSZEGI KRISZTINA ötszörös olimpiai bajnok úszó (35 éves) AUGUSZTUS 16-ÁN HALT MEG 1484. BELCARI, Feo olasz költő, fordító (525 éve) 1899. BUNSEN, Robert német fizikus és kémikus,a cézium és rubídium felfedezője, a róla elnevezett égő tökéletesítője (110 éve) 1949. MITCHELL, Margaret Pulitzer-díjas amerikai írónő (60 éve) 1959. LANDOWSKA, Wanda lengyel csembaló- és zongoraművész (50 éve) 1984. KÓSA GYÖRGY Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész (25 éve) 2004. KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Táncsics Mihály-díjas újságíró, tanár, műfordító (5 éve)
Események, évfordulók 08. 16.

Egerszegi visszakapja világcsúcsát?


2009.08.11. 11:00 Újra világcsúcstartó lehet Egerszegi Krisztina. Az ötszörös olimpiai bajnok 200 méteres hátúszásban 1991 augusztusában elért 2:06.62 perces rekordját 2008-ban döntötte meg a zimbabwei Kirsty Coventry – az új csodadresszben. Januártól azonban száműzik az űrtechnológiával készült ruhákat, és arra készülnek, hogy a 2008-január 1-től futószalagon szállított rekordokat eltörlik. Egerszegi örülne, ha ismét ő lenne a női hátúszó a 200 méteres távon - jelenleg az űrruhában versenyző Coventry (jobbra) a csúcstartó Fotó: Szaka József, Reuters Jön a textilkorszak Januártól a férfiak nadrágjának köldök alatt, illetve térd felett kell végződnie. A nők hordhatnak egybefüggő ruhát, de csak térd felettit. Mindkét nemnél szabad a váll, a mez pedig nem érheti a nyakat. A Speedo RZ Racer űrruha 2008 februári feltűnése óta 191 új világcsúcs született. S nem annyira az edzésmódszerek tökélesedésének volt köszönhető a csúcseső, sokkal inkább a nagyobb felhajtóerőt biztosító ruhákban kell keresni a megoldást. A Nemzetközi Úszó Szövetség a sportszergyártók háborújának véget vetendő betiltotta az új dresszeket, vagyis jövőre mindenkinek textildresszben kell versenyeznie. Egy, főleg az amerikaiak által támogatott javaslat szerint csak a 2008 előtt elért világcsúcsokat érvényesítenék, az utána következő rekordok pedig a „világ legjobb eredménye” néven futnának – amíg meg nem döntik azokat. – Sok problémát vet fel a megoldás – mondja Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya – 1956-ban is újraírták a korábbi csúcsokat, hogy az ötvenes medencében elért rekordok legyenek mérvadóak. Most is valami hasonló mehet végbe, bár joggal berzenkedhetnek a csúcstartók, hogy ők az érvényes szabályok szerint ruhát viselték, és eredményüket hitelesítették… Egerszegi Krisztina nem akar előre inni a medve bőrére, hiszen még nem az illetékesek még nem hozták meg a hivatalos döntést. – Bennem is van egy furcsa örömérzés azzal kapcsolatban, hogy újra világcsúcstartó lehetek – mondta az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi. – Az utóbbi két évben szinte már nem volt rangja a csúcsoknak, az előfutamok során is úsztak hármat-négyet. Persze egyszer a leghihetetlenebb rekordok is megdőlnek, de sokáig – tizenhét évig – elégedettséggel töltött el, hogy én voltam a kétszáz hát csúcstartója. S ki tudja, lehet, hogy újra én leszek! (jk) http://rd.hirkereso.hu/rd/7389991?url=http://www.borsonline.hu/news.php?hid=22988
Egerszegi visszakapja világcsúcsát?

1974 Augusztus 16.


Megszületett Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónő.
1974 Augusztus 16.

Események, évfordulók 08. 16.


Az év 229. napja, az évből hátralévő napok száma 137. Érdekesebb évfordulók augusztus 16-án: ÜNNEPEK SZENT RÓKUS ÜNNEPE. A francia születésű katolikus zarándok a fertőző betegségekben szenvedők, valamint az orvosok és a kórházak védőszentje. A börtönökben sínylődőknek is ő a patrónusa. AUGUSZTUS 16-ÁN TÖRTÉNT 1570. Speyerben megegyezés jött létre I. Miksa magyar király és János Zsigmond magyar király, erdélyi fejedelem között. A szerződés lényege - Erdély egyesítése a királyi Magyarországgal - nem vált valóra. 1717. Savoyai Jenő herceg keresztény seregei megverték a Belgrád felszabadítására érkező törököket, egy nappal később a vár megadta magát. 1884. Budapesten átadták a Keleti-pályaudvart. 1938. Szent István halálának 900. évében, megkezdődött a magyarok második világtalálkozóját Budapesten. (70 éve) 1945. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány döntött az általános iskolák létrehozásáról. 1991. Első magyarországi látogatására érkezett II. János Pál pápa. 2001. Egyházi tulajdonba került a budapesti Szent István Bazilika. 2003. Budapesten megalakult a Roma Polgárjogi Mozgalom. (5 éve) 2006. Az izraeli hadsereg megkezdte a kivonulást a Dél-Libanonban megszállt övezetek egy részéből. AUGUSZTUS 16-ÁN SZÜLETETT 1878. VARSÁNYI IRÉN színésznő (130 éve) 1913. BEGIN, Menahem Nobel-békedíjas izraeli politikus, miniszterelnök (95 éve) 1923. DÁVID KATALIN Széchenyi-díjas művészettörténész (85 éves) 1928. JUHÁSZ FERENC kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő (80 éves) 1933. BARLAY ZSUZSA Liszt Ferenc-díjas operaénekes, alt, érdemes művész (75 éves) 1937. RÓNAY LÁSZLÓ József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus 1937. MADARAS JÓZSEF Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész 1938. BALCZÓ ANDRÁS háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok öttusázó, a Nemzet Sportolója (70 éves) 1958. MADONNA / M. Louise Veronica Ciccone amerikai popénekes, filmszínész, többszörös Grammy-díjas (50 éves) 1974. EGERSZEGI KRISZTINA ötszörös olimpiai bajnok úszó AUGUSZTUS 16-ÁN HALT MEG 1893. CHARCOT, Jean Martin francia orvos, ideggyógyász (115 éve) 1913. VAVRINECZ MÓR zeneszerző (95 éve) 1928. SOVA, Antonin cseh költő és író (80 éve) 1933. FERRERO, Leo olasz író, költő, esszéista (75 éve) 1938. HLINKA, Andrej szlovák politikus (70 éve) 1949. MITCHELL, Margaret amerikai írónő 1956. LUGOSI BÉLA magyar származású amerikai színész 1971. LUKÁCS PÁL magyar származású Oscar-díjas amerikai színész 1973. WAKSMAN, Selman Abraham Nobel-díjas ukrán származású amerikai biokémikus, mikrobiológus (35 éve) 1977. PRESLEY, Elvis amerikai gitáros, énekes, zeneszerző 2004. KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Táncsics Mihály-díjas újságíró, műfordító 2005. SCHUTZ, Roger / Roger testvér svájci születésű teológus, a franciaországi Taizében működő ökumenikus keresztény közösség alapítója és vezetője. *mti
Események, évfordulók 08. 16.

1992 Augusztus 9. Befejeződött a huszonötödik újkori Nyári Olimpia Barcelonában. Spanyolországba már 171 országból érkezett több mint tízezer sportoló, köszönhetően annak, hogy a szocialista blokk felbomlása után több új állam is megalakult. Barcelonában a magyarok ismét 11 aranyérmet, valamint 12 ezüst és 7 bronzémet szereztek, ezzel azonban csak a nyolcadik helyre kerültek az éremtáblázaton. Emiatt azonban igazán senki nem bánkódott, egy egész ország ünnepelte az új bajnokokat.Az uszodát szinte kisajátították a magyar versenyzők: Egerszegi Krisztina beváltotta a hozzá fűzött reményeket és megnyerte a 100 és a 200 méteres hátúszószám mellett a 400 méteres vegyesúszást is; Darnyi Tamás pedig, ahogyan Szöulban, megint duplázott, a 200 és a 400 méteres vegyesúszásban is bajnok lett. A moszkvai játékokhoz hasonlóan ismét felállhatott két magyar bírkózó a dobogó tetejére: Farkas Péter és Repka Attila. Itt lett bajnok Ónódi Henrietta tornász, Kovács Antal cselgáncsozó, Szabó Bence kardvívó, valamint a női kajak négyes 500 méteren.

1996 Augusztus 4.


Befejeződött a huszonhatodik újkori Nyári Olimpia Atlantában. Az Atlantai Olimpia elsősorban arról nevezetes, hogy a NOB mind a 197 tagországa részt vett a játékokon. A magyar sportolóktól a korábbi sikerek alapján mindenki kicsit jobb teljesítményt várt, és sokan szinte már elégedetlenek voltak, pedig itt is született 7 arany, 4 ezüst és 10 bronzérem. A hét aranyból hármat úszók szereztek: Egerszegi Krisztina újra nyert 200 méteres hátúszásban, Rózsa Norbert a 200 méteres mellúszószámban utasította maga mögé a mezőnyt, a meglepetésember pedig Czene Attila volt, aki a szélső pályán győzött le mindenkit a 200 méteres vegyesúszószámban. (Kovács Ágnes ezen az olimpián már megvillantotta tehetségét: 200 méteres mellúszásban bronzérmet szerzett.) Két további víziaranyat a hajósok szereztek: Kőbán Rita kajakozó az 500 méteres számban egyéniben, ugyanezen a távon a kenus Horváth Csaba és Kolonics György párosban lett bajnok. A későbbi profi ökölvívó, Kovács Kokó István itt szerezte meg olimpiai bajnoki címét, Kiss Balázs kalapácsvető pedig a magyar nehézatléták jóhírét öregbítette.
1996 Augusztus 4.

Olimpiai érmeseink - 1992, Barcelona


Aranyérmesek kajak négyes, 500 m: Czigány Kinga, Dónusz Éva, Kőbán Rita, Mészáros Erika Darnyi Tamás, úszás, 400 m vegyes Darnyi Tamás, úszás, 200 m vegyes Egerszegi Krisztina, úszás, 400 m vegyes Egerszegi Krisztina, úszás, 100 m hát Egerszegi Krisztina, úszás, 200 m hát Farkas Péter, birkózás, kötöttfogás, 92 kg Kovács Antal, cselgáncs, 95 kg Ónodi Henrietta, torna, ugrás Repka Attila, birkózás, 68 kg Szabó Bence, vívás, kard egyéni Ezüstérmesek férfi kard csapat: dr. Abay Péter, Bujdosó Imre, Köves Csaba, dr. Nébald György kajak négyes, 1000 m: Ábrahám Attila, Csipes Ferenc, Fidel László, Gyulay Zsolt Gyulay Zsolt, kajak egyes 500 m Hajtós Bertalan, cselgáncs, 71 kg férfi párbajtőr csapat: Hegedűs Ferenc, Kolczonay Ernő, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián Kőbán Rita, kajak egyes, 500 m Mizsér Attila, öttusa, egyéni Ónodi Henrietta, torna, talaj Rózsa Norbert, úszás, 100 m mell Rózsa Norbert, úszás, 200 m mell Bronzérmesek Béres Zoltán, ökölvívás, 81 kg Csősz Imre, cselgáncs, +95 kg Czene Attila, úszás, 200 m vegyes kajak kettes, 500 m: Dónusz Éva, Kőbán Rita Kovács István, ökölvívás, 51 kg Mizsei György, ökölvívás, 71 kg Zala György, kenu egyes, 1000 m
Olimpiai érmeseink - 1992, Barcelona

1992 Július 25.


Megkezdődött a huszonötödik újkori Nyári Olimpia Barcelonában. Spanyolországba már 171 országból érkezett több mint tízezer sportoló, köszönhetően annak, hogy a szocialista blokk felbomlása után több új állam is megalakult. Barcelonában a magyarok ismét 11 aranyérmet, valamint 12 ezüst és 7 bronzémet szereztek, ezzel azonban csak a nyolcadik helyre kerültek az éremtáblázaton. Emiatt azonban igazán senki nem bánkódott, egy egész ország ünnepelte az új bajnokokat.Az uszodát szinte kisajátították a magyar versenyzők: Egerszegi Krisztina beváltotta a hozzá fűzött reményeket és megnyerte a 100 és a 200 méteres hátúszószám mellett a 400 méteres vegyesúszást is; Darnyi Tamás pedig, ahogyan Szöulban, megint duplázott, a 200 és a 400 méteres vegyesúszásban is bajnok lett. A moszkvai játékokhoz hasonlóan ismét felállhatott két magyar bírkózó a dobogó tetejére: Farkas Péter és Repka Attila. Itt lett bajnok Ónódi Henrietta tornász, Kovács Antal cselgáncsozó, Szabó Bence kardvívó, valamint a női kajak négyes 500 méteren.
1992 Július 25.

magyarok 8


A magyar kultúra is hozzájárult a világ és az emberiség fejlődéséhez, bár külföldön nem mindig ugyanazok a személyek és eredmények a legismertebbek, mint a magyarság körében, ami a különböző nemzetközi díjak magyar nyerteseinek kiválasztásában is megmutatkozik. A 20. század legnagyobb tudósai között tartják számon Erdős Pál matematikust és Neumann Jánost, a modern számítógép atyját, Nobel-díjban részesült többek között Szent-Györgyi Albert a C-vitamin felfedezéséért, és világszerte ismertek Szilárd Leó és Teller Ede, a világtörténelmet is befolyásoló atombomba fő elméleti kidolgozói. Magyar feltalálók nevéhez fűződik a gyufa, a szódavíz, a telefonközpont, a golyóstoll, a villanymozdony és a BASIC programozási nyelv. A magyar irodalom alkotói közül Nyugat-Európa szerte ismert Molnár Ferenc, Márai Sándor, Kodolányi János, Kerényi Károly vagy Esterházy Péter, Kertész Imre pedig irodalmi Nobel-díjban is részesült. A magyar képzőművészek közül külföldön is sokfelé számon tartják például Munkácsy Mihály és Vásárhelyi Győző (Vasarely) alkotásait, a magyar filmrendezők közül pedig Jancsó Miklós és Szabó István filmjeit. Az utóbbinak Mephisto című alkotása az Oscar-díjat is elnyerte. Az animációs film kategóriában Rófusz Ferenc szintén Oscar-díjban részesült. Magyar származású volt az amerikai film két kiemelkedő mestere, George Cukor és Kertész Mihály. Robert Capa, a híres amerikai fényképész is Budapesten született. A magyar film teszi halhatatlanná olyan nagy színészek emlékét is, mint például Páger Antal, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda és Kállai Ferenc. A zeneszerzők közül világhírű Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kurtág György és Ligeti György, az előadók közül például Rost Andrea, Gulyás Dénes, Pege Aladár, Cziffra György vagy Kocsis Zoltán. A magyar sportolók elsősorban a vízi sportágakban (úszás, vízilabda, kajak-kenu), öttusában, vívásban, birkózásban, ökölvívásban és tornában sikeresek immár évtizedek óta. Az 50-es években világhírre tett szert a magyar labdarúgás (az Aranycsapat) is. A legnagyobb magyar sportolók közé tartozik például Hajós Alfréd, Balczó András, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Puskás Ferenc, Albert Flórián, Wichmann Tamás, Papp László, Magyar Zoltán, Gyarmati Dezső, Kárpáti György, Faragó Tamás, a Regőczi Krisztina-Sallai András kettős, Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina. Egyedülálló magyar sportág a Kassai Lajos által kialakított lovasíjászat. Neves magyar személyek: Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő (1834) Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő (1834) Néhány személyiség, akiknek a nevéhez a nemzeti emlékezet valamilyen különleges kitüntető jelzőt kapcsol: * Árpád fejedelem, a honszerző * Szent István, az államalapító * IV. Béla, a második honalapító * Hunyadi János, a törökverő * Az igazságos Mátyás király * Zrínyi Miklós, a szigeti hős * Zrínyi Ilona, Munkács hős védője * II. Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelem * Bolyai János, a modern matematika atyja * Semmelweis Ignác, az anyák megmentője * Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” * Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök * Kossuth Lajos, a szabadságharc vezére * Petőfi Sándor, a szabadságharc költője * Deák Ferenc, a haza bölcse * Blaha Lujza, a nemzet csalogánya * Nagy Imre, 1956 mártír miniszterelnöke * Puskás Ferenc, az Aranycsapat kapitánya A legnépszerűbb magyarok listája 1999-ben 1999-ben, az évezred végén az origo, az RTL Klub, a Népszava és a Színes RTV "2000 magyar" címmel szavazást rendezett. Az akció során interneten, telefonon és levelezőlapon lehetett szavazni a legnagyobb történelmi és kortárs magyar személyiségre. A szavazók a közzétett 2000 név közül választhattak. A szavazás három fordulóban bonyolódott, a döntőbe 20-20 személy jutott, akik közül már csak egy-egy személyre lehetett szavazni. Az akció előrehaladtával a szavazás kiírói egyre bővebb életrajzok közzétételével segítették az érdeklődőket. A játék során összesen 34 ezer szavazat érkezett, a döntő fordulóban 18 ezren vettek részt. A legtöbb szavazatot a következő 20-20 személy kapta (az eredmény jelentős részben az RTL klub és a Népszava közönségének véleményét tükrözte):[26] Történelmi kategória: 1. I. István 2. Széchenyi István 3. Kádár János 4. Árpád fejedelem 5. I. Mátyás 6. Semmelweis Ignác 7. Szent-Györgyi Albert 8. Ady Endre 9. Arany János 10. Kossuth Lajos 11. Neumann János 12. Petőfi Sándor 13. József Attila 14. Deák Ferenc 15. Hunyadi János 16. Bartók Béla 17. Dobó István 18. II. Rákóczi Ferenc 19. Erkel Ferenc 20. Kodály Zoltán Kortárs kategória: 1. Göncz Árpád 2. Horn Gyula 3. Egerszegi Krisztina 4. Teller Ede 5. Béres József 6. Hofi Géza 7. Kovács István 8. Makovecz Imre 9. Balczó András 10. Soros György 11. Németh Miklós 12. Puskás Ferenc 13. Farkas Bertalan 14. Czeizel Endre 15. Sinkovits Imre 16. Rubik Ernő 17. Zenthe Ferenc 18. Vitray Tamás 19. Papp László 20. Fa Nándor
magyarok 8
Minden jog fenntartva. 2012 Blogter.com kft.
Címlap | Felhasználási feltételek | Mommo Etikai Kódex | Kapcsolat és impresszum | Médiaajánlat