"Bródy Jánosról széles e hazában nagyjából mindenki tudja, hogy mit jelent a neve, személyisége, azt is, hogy a magyar kultúrtörténet meghatározó alakja, hogy a magyar nyelvű popzene meghonosítója, hogy általa lett hivatalosan is elfogadott ez a műfaj, hogy a szigorú és féltékeny társművészek képviselői az ő művészetét elismerik és becsülik.
Azt is sokféleképpen megírták már, hogy 1964-ben érettségi után került az Illés együttesbe, abba a legendás zenekarba, amelyik nem csak saját nemzedékének életérzését, gondolkodását tudta dalokban kifejezni. Sokaknak segített eligazodni vagy éppen a dalszövegek alapján tanultak meg szabadon véleményt formálni, személy szerint Tininek - ahogy őt a közönség hívja - köszönhetően. A külső és belső feszültségek következtében 1973-ban felbomlott az Illés.
Következett a Fonográf korszak. Ezekben az években is sok maradandó, időtálló dal született, mert a Fonográf nemcsak egy zenekar volt, hanem alkotóműhelyként is működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és a Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen.
Bródy János önálló előadói pályafutása 25 évvel ezelőtt az Egyetemi Szinpadon kezdődött. Az ILLÉS és a FONOGRÁF zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy irónikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kulturpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.
Első lemeze 1980-ban jelent meg „Hungarian Blues” cimmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a „Filléres emlékeim” a „Földvár felé félúton”, a „Mama kérlek”, és a Bródy dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó „Maszkabál”.
Második albuma a „Ne szólj szám” volt1984-ben, melynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy „Egy hétig tart egy szerelem”. Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a „Ha én rózsa volnék”.
A nyolcvanas évek végén következett a „Hang nélkül”, melyen az „Engedd, hogy szabad legyek”, az „Átmeneti állapot” és a „Zárt osztály” már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a „Légy hű magadhoz” vagy „A fiam meg a lányom”, melyben a szerző új szerepköréről tudósított.
„Az utca másik oldalán” című összeállítás 1994-ben jelent meg, irónikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a „Tangó LeMondó” és a „Haggyá’ má’ békibe’”, de művészi hitvallást is jelzett a „Mit tehetnék érted”, „A földön járj” vagy az „Őszinte bohóc”.
A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vígasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat.
Földvár felé, félúton.
Az őszi napfény bágyadtan virult,
Az őszi bánat szép szemére hullt,
Oly ismerős volt, hogy honnan, nem tudom,
Földvár felé, félúton.
Megszólítottam, bár nehéz volt szívem,
Földvár felé, ha eljön, elviszem.
Nem válaszolt, csak nézett álmodón,
Földvár felé, félúton.
Vártam egy percet, vagy annyit sem talán,
És mérgelődtem, tán süket ez a lány,
Még egyszer szóltam, ha nem jön, itthagyom,
Földvár felé, félúton.
Csak állt ott némán, nem fordult felém,
Az őszi napfény felragyogott szemén,
Egy könnycsepp gördült az arcán, csillogón,
Földvár felé, félúton.
Nem kértem többször, vártak már reám,
A földvári kultúrház ócska színpadán,
Otthagytam őt - és mást is, jól tudom,
Földvár felé, félúton.
Azóta nézem az út jobb oldalát,
Talán még egyszer meglátom azt a lányt,
Ha megtalálom, megvígasztalom,
Földvár felé, félúton.
Ha megtalálom, megvígasztalom,
Földvár felé, félúton.
Nagy bejelentés, leleplezés, ünneplés és találkozások helyszíne volt az élő legenda 65. születésnapja
Rendhagyó esemény helyszíne volt péntek este az Illés együttes törzshelye. „Igen, a halálról van szó, de csak áttételesen. Méltóképpen szeretnék elbúcsúzni a színpadtól és a közönségtől" – mondta Szörényi Levente, miután bejelentették, Hattyúdal címmel december 28-án nagyszabású életműkoncertet ad a sportarénában, és ez lesz az utolsó.
Ezután a Kárpátia pincérei öt sört hoztak, a függönyt elhúzták, és Levente, a bátyja Szabolcs és Bródy János leleplezték a fényképekkel és emléktáblákkal díszített boxot. Megható volt, ahogy a két elhunyt tag (Illés Lajos, Pásztory Zoltán) törzshelye felé fordulva koccintottak. Ezután kezdődött az ünneplés, mert Levente ezen a héten töltötte be 65. életévét. Özönlöttek a barátok és a pályatársak. Sok száz puszi csattant, és az Old Boys a 60-as évek minden slágerét lejátszotta. „Figyelem, szolgálati közlemény. Ezekben a poharakban a saját káptalantóti olaszrizlingem van a 2007-es évjáratból" – mondta Szörényi Levente, és boldogan koccintott mindenkivel.
www.blikk.hu
Illés Lajos, az Illés Együttes névadó alapítója 1942. március 18-án született Budapesten. Középiskolás (Eötvös József Gimnázium) korában öccsével, Károllyal alapította első zenekarát, 1960-tól már ezen a néven szerepeltek és lett népszerű az ifjúság körében. Játszottak iskolai rendezvényeken, gólyabálokon, az akkoriban nálunk is megszülető új könnyűzenei stílust játszó zenekaroknak, (Bergendy Együttes) helyet adó Délibáb eszpresszóban és végképp be- és élre tört a köztudatba az 1962-es kisstadioni koncerttel. Ekkortájt született az állandó klubként működő „Bercsényi”, a Műszaki Egyetem kollégiumának színháztermében a zenekar és rajongói hetenkénti találkozóhelye. A luxemburgi rádió sugározta könnyűzene a 60-as évekre meghódította a magyar ifjúságot és a zenekar repertoárján szerepeltek a toplistás számok. Ébredő tehetségek, énekesek és zenészek, a „Ki mit tud”-on nyertesek bontogatták szárnyaikat az Illés Együttes felkarolásában. Így kezdődött a később az együttessel kiteljesedő kapcsolata Koncz Zsuzsának is. Az együttes tagjai voltak: Illés Lajos zenekarvezető, zongora, pozan, Illés Károly szaxofon, klarinét, Nényei Tas basszusgitár, Farkas Ádám gitár, Halász Gyula (Öcsi) trombita, Rozinszky Csaba, később Körmendi János (Joe bácsi) dob. A zenekar tagjai mind egyetemi hallgatók voltak, és a diploma megszerzése után sorban visszatértek a „civil” életbe. Az új tagok közül az első Bródy János gitáros, majd a távozók helyére az ő személyes kapcsolatai révén Szörényi Szabolcs és Levente lépett. Körmendi János távozása után Pásztory Zoltán ült a dobokhoz. A második Illés Együttes 1973-ig muzsikált együtt, ez év őszén Illés Lajos szakmai és személyes ellentétek miatt feloszlatta második zenekarát. Harmadik együttesét 1974-ben alapította és külföldi turnékon, itthon muzsikáltak együtt az 1980-as évek közepéig. A zenekar tagjai voltak: Serfőző Anikó és Kiss Ernő Pál ének, Jenei Szilveszter szólógitár, Selmeczi Tibor basszusgitár, Papp Tamás dob. Velük készült el első önálló lemeze: A boldog város. Zeneszerzői munkássága 1965-től Koncz Zsuzsának írt dalok nyomán vált népszerűvé, számos színház- és filmrendező kérte fel betét dalok és filmzene elkészítésére (pl. Énekes madár, Fiúk a térről, Az oroszlán ugrani készül, stb.) 1974-ben írta első musical-jét Görgey Gáborral Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde verses meséjének felhasználásával, amelyet Szegeden, majd az Operett Színházban mutattak be. Erről sajnos hanganyag nem készült. Ugyancsak Görgey Gábor szövegével nyerte el az 1977-es Metronóm tánczenei fesztivál I. díját Serfőző Anikó és Kiss Ernő Pál előadásában. 1978-ban jelentette meg ebben a zenekari felállásban Illés Lajos első önálló korongját: A boldog város című LP-t. A 80-as évek második felében az 1988-ben megjelent szerzői lemezén dolgozott Zelki János költővel és a magyar popzene legnevesebb előadóival. 1987-ben az Arany János Gyermekszínházban bemutatott Szigligeti Ede: Liliomfi népszínművére írt musical-t Horváth Attila szövegével. A 80-as évek végétől a magyar népzene forrásaiból táplálkozó protestáns egyházi zene kutatásával foglalkozott, ennek a munkának nyomán születtek művei a 90-es évektől Velünk az Isten, Magyar Ének (Cantus Hungaricus), Betlehem csillaga, Válaszúton, Álomföldön, Tánc-lánc, Magyar Te Deum, Karácsonyi Te Deum. 1988-tól lelkészfelesége mellett, református gyülekezetek, utoljára a kisoroszi gyülekezet kántora.
http://www.illeslajos.hu/index.html
Zene : Illés - Approximáció
Ez a nap más, mint a többi, ezt te is jól tudod,
Másként kelt fel reggel a Nap, és másként járt a Hold.
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk,
És ajándékul fogadd el vidám kis dalunk:
Boldog, boldog, boldog születésnapot,
Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod.
Bródy János
74
Dalszöveg
Torták, rózsák, égő gyertyák,
s néhány szívből jövő kívánság -
Ha elmúltál már ennyi meg ennyi,
nem kell azt úgy a szívedre venni.
LGT
Események:
1828 Párizsban bemutatták Rossini: Ory grófja című művét.
1973 A Rolling Stones kiadta Angie című dalát.
1973 A Skorpió együttes bemutatkozó koncertje.
1980 : Queen koncert, The Game turné, Civic Centre, Hartford, USA.
1982 : Queen koncert, Hot Space turné, Summit, Houston, USA.
1983 A városligeti Királydombon bemutatták az első magyar rockoperát "István, a király" címmel. A szerzőpáros, Szörényi Levente és Bródy János, a zeneműhöz Boldizsár Miklós "Ezredforduló" című drámáját használta fel.
1999 Fatboy Slim és Zoë Ball házasságkötése
Született:
1946 Ralf Hutter német zenész a Kraftwerk együttes tagja.
1948 Robert Plant a Led Zeppelin énekese.
1956 Németh Gábor zenész a Dinamit zenekarból.
1967 Sipos Péter az Irigy Hónaljmirigy mókamestere.
1971 Fred Durst, énekes, zenész a Limp Bizkit oszlopos tagja.
Az egykori Illés együttes dobosa, Kossuth-díjas művész, a magyarországi beatzene egyik meghonosítója volt.
A Mosonmagyaróváron 1944. október 31-én született művész az Illés zenekar dobosaként vált ismertté, miután 1965-ben, utolsóként csatlakozott a legendás Illés zenekar második formációjához, Illés Lajoshoz, Szörényi Leventéhez, Szörényi Szabolcshoz és Bródy Jánoshoz.
A legendás dobos kívülről érkezett a beat-műfajba, mert elvégezte a Konzervatóriumot, dobolt a KISZ Művész Együttesben, járatos volt a dzsesszben és éveken keresztül dobolt még az Illés mellett a Fővárosi Operettszínház zenekarában is.
Sokoldalúsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Illés az angol-szász beatről eltérő, magyar és más közel-keleti ritmusokkal gazdagíthatta zenéjét. A hangfelvételek két dobszólóját is megőrizték, egyrészt az 1969-es Illések és pofonok című albumon Meleghengersor címmel mutatta be tudását, majd az 1971-es Human Rights-on A legjobb dobos a világon című dalban, ahol még énekesként is bemutatkozott.
Amikor 1973-ban az Illés együttes feloszlott, Ő kiszállt a magyar beat-életből, és külföldre ment. Elsősorban Ausztriában dolgozott, majd 1974-ben az NSZK-ban, Lindauban kapott szerződést. Ám 1981-ben hazatért A Koncertre, vagyis arra a nagysikerű Illés-bulira, amelyet a Nemzeti Sportcsarnokban tartottak és amelyből lemez, és Koltay Gábor rendezésében dokumentumfilm is készült.
Nem ez volt az egyedüli alkalom. Később is mindig jelen volt az Illés alkalmi fellépésein, köztük 1990-ben a Népstadionban, majd 2001-ben ugyanott, amikor a 60-as évek három nagy sztárja, az Illés, az Omega és a Metró közösen lépett fel. 2000-ben az Illés zenekar tagjaként Pásztory Zoltán is megkapta a Kossuth-díjat.
2005. augusztusában, az Illés zenekar megalakulásának 40. évfordulóján ismét több koncertre, többek között erdélyi turnéra készült az öt veterán muzsikus. Augusztus 5-én például az erdélyi Csíkszeredában léptek volna először színpadra. A "nagy csapat" azonban már soha többé nem léphet fel.
A Kossuth-díjas művész ugyanis a koncertek előtt néhány hónappal, 61 éves korában elhalálozott.
Zene : Illés - Itt állok egymagam
1990-es koncertfelvétel.